A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)

Muraközi Ágota: Adalékok a 17. századi harangok kérdéséhez a Felső-Tisza-vidékén

feltehetőleg már készen álltak a mester műhelyében, ahol a vásárlók ezek közül választhattak. Az eklézsia, az adományozó neve pedig csak azokon a harangokon olvasható, amelyeket valaki megrendelt Wierd mesternél. Ez utóbbi esetben kerülhetett rá egyes harangjaira a magyar nyelvű felirat is.

11 1. kép G. Wierd harangja 1640-ből (Nyírbátor) Bild 1. Die Glocke des Meisters G. Wierd aus dem Jahr 1640 (in Nyírbátor) Újabb vonásnak tekinthető a 17. században, hogy a készíttető neve, családi címere mellett az öntőmester neve is felkerült a harangokra. Wierd előszeretettel díszítette harangjainak „vállát" (felső kerületét) gazdag frízekkel. Néhány harangjának oldalát a négy evangélista (Máté, Márk, Lukács és János) domborműves mellképe díszíti. Ilyen a nyírbátori reformátusok 1640-ben készített nagyobbik harangja (1-2. kép), melyet a város Bethlen István és Bethlen Péter „akaratyából" rendelt. Szabolcs-Szatmár megye legrégibb haranglábjában ma is szól a Wierd-féle harang. Vállán ott díszeleg az évszám, az eperjesi mester neve, oldalán pedig az evangélisták mellképe, s öt sor szöveg.

12 A szintén eperjesi Ulrich Mátyás (1657-1678), aki Wierd Györgyöt követte a mesterségben, hasonló szövegezésű feliratokat alkalmazott (TREL 1809.5.). 12 Felirata: IN.HONOREM: DEI.FVDIT.ME. GEORGIVS. WIERD.IN. CIUITATE.EPERYES.ANNO.DOMINI.M.DC.XL. S.IOHANNES.EWAN: S.MATHEVS.EWAN: S.LUCAS.EWAN: 192