A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)

Muraközi Ágota: Adalékok a 17. századi harangok kérdéséhez a Felső-Tisza-vidékén

Adalékok a 17. századi harangok kérdéséhez a Felső-Tisza-vidéken MURAKÖZI ÁGOTA A Tiszántúli Református Egyházkerület Debrecenben őrzött Levéltárában egy 1809-ből származó leltár - amely többek között Szabolcs és Szatmár református egyházainak ingó- és ingatlan javairól, épületeiről, harangjairól szóló tüzetes leírásokat tartalmaz - értékes adatokkal gazdagítja a terület művelődéstörténetéről, népi kultúrájáról kialakult képünket.

1 A leltár: I. Epületek (templom, harangtorony, parókia, iskolaház, melléképületek, telek); II. Harangok; III. Urasztalához való készületek (edények, takarók, terítők, bútorzat, asztal, láda, szék stb.) címszavak szerint csoportosítja a javakat. A leltárkészítők megjegyzéseiből a felsorolt ingóságok származási, ill. készítési helyét, a készítő, az ajándékozó nevét sok esetben ismerjük. Megtudhatjuk, honnan érkeztek ezek a javak kereskedelem útján a felső-Tisza-vidéki falvak lakosságához. Az így kirajzolódó képet nem tekinthetjük teljesnek, de jellemzőnek és hitelesnek mindenképpen. Ez alkalommal az 1809-es leltár Harangok címszó alatt közölt megjegyzései alapján levonható tanulságokat közöljük. Területünk felvidéki irányba mutató sokszázéves gazdasági-kereskedelmi és kulturális kapcsolatának kutatásához nyújtanak támpontot a szabolcs-szatmári falvak református templomainak harangjai is. Egykor Északkelet-Magyarországot Kassa és Eperjes mesterei látták el harangokkal. Kassán a mesterségnek a 15. századig visszanyúló hagyományai voltak. A város fekvése - a Felvidék és az Alföld érintkezési vonalainak metszéspontján épült fel - kedvezett a kereskedelem, az ipar fejlődésének.

2 Erdély (egész Brassóig), Nagyvárad vidéke, Szatmár, Szabolcs, Ung és Zemplén megye, valamint az egész Felvidék kereskedelmi ügyleteit itt bonyolították, de Morvaországból, Sziléziából, Lengyelországból és Oroszországból is érkeztek kereskedők Kassára üzletkötésre. TREL 1809.5-6. Ennek alapján közöl adatokat Georgius Wierd harangöntő tevékenységére vonatkozóan a Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I-II. Magyarország műemléki topográfiája X-XI, Budapest, 1986-1987. Nagy Lajos 1361-ben árumegállító jogot adott Kassának, majd 1364-ben Magyarország felső részét új transzverzális úttal hozta Sziléziával és Csehországgal kereskedelmi összeköttetésbe, mely Kassán ment keresztül. Hy módon Magyarország ki- és beviteli kereskedelmének jelentékeny része a kassaiak kezében összpontosult. (Bártfa és Eperjes ekkor még nem játszott jelentős szerepet.) (BOROVSZKY 1896.226-227.)