A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)

Muraközi Ágota: Adalékok a 17. századi harangok kérdéséhez a Felső-Tisza-vidékén

Adalékok a 17. századi harangok kérdéséhez a Felső-Tisza-vidéken MURAKÖZI ÁGOTA A Tiszántúli Református Egyházkerület Debrecenben őrzött Levéltárában egy 1809-ből származó leltár - amely többek között Szabolcs és Szatmár református egyházainak ingó- és ingatlan javairól, épületeiről, harangjairól szóló tüzetes leí­rásokat tartalmaz - értékes adatokkal gazdagítja a terület művelődéstörténetéről, népi kultúrájáról kialakult képünket. 1 A leltár: I. Epületek (templom, harangto­rony, parókia, iskolaház, melléképületek, telek); II. Harangok; III. Urasztalához való készületek (edények, takarók, terítők, bútorzat, asztal, láda, szék stb.) címszavak szerint csoportosítja a javakat. A leltárkészítők megjegyzéseiből a felsorolt ingóságok származási, ill. készítési helyét, a készítő, az ajándékozó nevét sok esetben ismerjük. Megtudhatjuk, honnan érkeztek ezek a javak kereskedelem útján a felső-Tisza-vidéki falvak lakosságához. Az így kirajzolódó képet nem tekinthetjük teljesnek, de jellemzőnek és hitelesnek mindenképpen. Ez alkalommal az 1809-es leltár Harangok címszó alatt közölt megjegyzései alapján levonható tanulságokat közöljük. Területünk felvidéki irányba mutató sok­százéves gazdasági-kereskedelmi és kulturális kapcsolatának kutatásához nyújtanak támpontot a szabolcs-szatmári falvak református templomainak harangjai is. Egy­kor Északkelet-Magyarországot Kassa és Eperjes mesterei látták el harangokkal. Kassán a mesterségnek a 15. századig visszanyúló hagyományai voltak. A vá­ros fekvése - a Felvidék és az Alföld érintkezési vonalainak metszéspontján épült fel - kedvezett a kereskedelem, az ipar fejlődésének. 2 Erdély (egész Brassóig), Nagyvá­rad vidéke, Szatmár, Szabolcs, Ung és Zemplén megye, valamint az egész Felvidék kereskedelmi ügyleteit itt bonyolították, de Morvaországból, Sziléziából, Lengyel­országból és Oroszországból is érkeztek kereskedők Kassára üzletkötésre. TREL 1809.5-6. Ennek alapján közöl adatokat Georgius Wierd harangöntő tevékenységére vonatkozóan a Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I-II. Magyarország műemléki topográfiája X-XI, Budapest, 1986-1987. Nagy Lajos 1361-ben árumegállító jogot adott Kassának, majd 1364-ben Magyarország felső részét új transzverzális úttal hozta Sziléziával és Csehországgal kereskedelmi összeköttetésbe, mely Kassán ment keresztül. Hy módon Magyarország ki- és beviteli kereskedelmének jelenté­keny része a kassaiak kezében összpontosult. (Bártfa és Eperjes ekkor még nem játszott jelentős szerepet.) (BOROVSZKY 1896.226-227.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom