A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)

Szathmáry László: A tiszavasvári emberi csontvázleletek vizsgálatának előzetes eredményei

7. kép A homloki lemezek körvonalának vázlata a 28. sír fejviseletes egyénének koponyáján Fig. 7. Sketch of the contour of frontal sheet/s/ on the skull having worn a headgear from grave 28. Az összehasonlító vizsgálat eredményei Mint arra korábban már utaltam, kvantitatív koponyajellegek felhasználásával 10 vázas temetkezésre terjedhetett ki többváltozós elemzésem. A két nem együttes értékelését pedig a minta alacsony száma indokolta. A főkomponensanalízis eredményeit tekintve először három faktort emeltem ki (1. Táblázat). Megnyugtató, hogy az M 29. jelleg kivételével az eredeti változók intenzíven vesznek részt a faktoralkotásban (2. Táblázat). A kiemelt főkomponenesek faktorsúlyainak mátrixát áttekintve (3. Táblázat) az eredeti változók többsége (Martin No 1, 9, 26, 29, 51, 54) az első főkomponensbe súlyozódik. A második főkomponensbe a bregma-lambda pontok közötti ív és húrméretek (Martin No 27 és 30) súlyozódnak, míg a harmadik főkomponenst az agykoponyaszélesség (Martin No 8) és a szemüregszélesség (Martin No 52) jellemzi. A kiemelt faktorok értékeinek clusterezése révén elsősorban az tűnik ki, hogy az egyetlen elemzett hunkori lelet különálló pozíciójú (8. és 9. kép). Ez feltehetően a mesterséges koponyatorzítás következménye. A clusterfát középszinten elvágva még két csoportosulás körvonalazható. Az egyiket - bár a nemi differencia jól megosztja - a La Тёпе kori leletek dominanciája jellemzi (13, 21, 2, 5, 12). A egyik meghatározatlan korú egyén koponyavariációja tehát inkább a La Тёпе kori leletek közé illik (21. sír). A 27. sír leletei viszont inkább egy továbbélő variációnak tekinthető. A 22 - 11 - Szórvány 3 leletösszefüggés is erre utalhat, de egyben azt is jelzi, hogy a szarmata kori leletek heterogénebb variációkat testesítenek meg (v. ö.: 9.kép). 143