A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)

Szathmáry László: A tiszavasvári emberi csontvázleletek vizsgálatának előzetes eredményei

A tiszavasvári emberi csontvázleletek vizsgálatának előzetes eredményei SZATHMÁRY LÁSZLÓ Anyag és módszer A Tiszavasvári, Városföldje, Jegyzö-tag lelőhely emberi csontvázmaradványai 5 egyénhez tartozó szórványlelet mellett 35 hitelesen feltárt sírból származnak. Időrendi megoszlásuk (a sírszámok megjelölésével) a következő: 1. Nyírségi kultúra (bronzkor): 26, 29. 2. La Тёпе С időszak (késő-vaskor): 2, 4, 5, 6, 8, 9, 10, 12, 13, 19, 22, 23, 25, 31, 32, 35. 3. Szarmata kor (i.sz. 2. század vége - 3. század eleje): 1, 7, 11, 17, 18, 27, 30, 34. 4. Hunkor (i.sz. 5. század): 28, 33. 5. Meghatározatlan korú vázak: 3, 14, 15, 16, 20, 21, 24, valamint 5 egyed szórványlelete. A 3. 4. 9. és a 32. sírnak nem volt értékelhető osteológiai anyaga. Régészeti megfigyelések szerint a bronzkori temetkezések hamvasztott rítusúak, a szarmata koriak és a hunkoriak vázasak. A La Тёпе koriak birituálisak, közülük a következő sírok vázas elhantolásúak: 2, 5, 8, 10, 12, 13, 22, 31. Az ismeretlen korú sírok vázas temetkezései közül csak a 20. sír egyes vázelemein regisztrálhatók kisebb hőhatás ismérvei. A 23. sír kivételével minden hamvasztott leletanyag szórthamvas temetkezésből származik, de a 23. sír töredékes és hiányos urnájának alján talált csontvázmaradvány is - a vizsgálat jellegét tekintve - a többihez hasonló elbírálás alá esik. Ezáltal a kvantitatív ismérvek (súly és darabszám) elemzésétől nem várhatunk sokatmondó információkat. Az egyének elhalálozási korát SCHOUR és MASSLER (1940.), FLECKER (1942.), NEMESKÉRI, HARSÁNYI és ACSÁDI (I960.), JOHNSTON (1961.) módszerei szerint, a felnőttek esetében SJ0VOLD (1975.) táblázatainak segítségével állapítottam meg. A nem és a szexualizáció meghatározása ERY, KRALOVANSZKY és NEMESKÉRI (1963.), valamint ACSÁDI és NEMESKÉRI (1970.) szempontjai szerint 25 másodlagos nemi jelleg figyelembevételével történt. Az elemezhető jellegszámot zárójelben közlöm. A kvantitatív osteológiai variációkat MARTIN (1928.) méréstechnikája alapján rögzítettem. Ismertetésük során a méretszámot a mért érték (mm) követi. A testmagasságot TROTTER és GLESER (1952.) módszerével