A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Dömötör Ákos: Magyar protestáns ördögelbeszélések

Ez az ördögelbeszélés a középkorban ismeretes volt, és Tubach nyomán sikerült Keresszegi forrását Caesariusnál pontosan meghatároznom.

112 Caesarius exempluma a protestantizmus folyamán a német teológusok körében népszerűvé vált, és a középkori mirákulum a protestáns exemplumban nevelő célú jellé alakult. Caesarius mirákulumon alapuló ördögelbeszélésével lényegében ugyanaz történt, mint a legendákkal: különös megtörtént esetté váltak, majd egy-egy részük vagy részleteik Luther szavaival keresztyén allegóriák lettek. A megátkozott gyermek történetét Hondorff 1575-ben tette közzé először Promptuarium exemplorumában,

113 majd Zacharias Rivander 1591-ben.

114 Hondorff nemcsak Caesoriust, hanem Johannes Herolt: Serniones discipuli c. gyűjteményét is ismerhette, hiszen már ebben a középkori forrásban szintén előfordult szülői átok szomorú következményeiről szóló ördögelbeszélés. Azt hiszem, nem tévedek, ha Keresszegi ördögelbeszélésének a szülői átokról szóló esetében ismét Hondorff-hatásról van szó. Ezt a magyar egyházi író életrajzi adatai pontosan alátámasztják. Keresszegi 1613ban a marburgi, 1614-ben a heidelbergi egyetemre iratkozott be, és 1616ban tért vissza hazájába.

115 Külföldi tanulmányainak éveiben nem csoda, hogy Hondorff kézikönyve nagy hatást tett rá a Tízparancsolathoz fűzött példáival. A szülői átkozódás témáját Szathmárnémethi Mihály is felhasználta, és 1675-ben közzétett művében így írt erről: „Kik má- soknak ezt a' nyavalyát kivánnyák: illyenek (1) Kik igy átkozódnak: ahá vigyen-el az ördög: bújjanak beléd az ördögök: az ördög szaggasson-el &."

116 Szathmárnémethinek köszönhető, hogy egy káromlást tartalmazó ördögelbeszélést tömören összefoglalt és megörökített: „Az Atyáknak s' Anyáknak átkozódó kívánságok, | mikor így átkozzák magzattyokat: bújjon beléd az ördög, vigyen-el az ördög: így foglalá el egy Wittenbergai embernek leányát az ördög."

117 Párhuzamát megtaláltam Hondorffnál. Eszerint az anya ördög által megszállt lányát Lutherhez viszi Wittenbergbe. Az anya ugyanis haragjában előzőleg a sátánt kívánta a lányába.

11

^ Ez az ördögelbeszélés bekerült Bütner Epitome historiarumába is.

119 Érdekes viszont, hogy a kálvinista Szathmárnémethi átalakította az evangélikus ördögelbeszélést. Elhagyta a Lutherre vonatkozó utalásokat és az ördögűzést. Az exorcizmus mágikus tevőlegességének kihagyásával a cselekménytípus kálvinista változatában a gonosz transzcendens erővel szembenálló ember közelebb került a predestináció gondolatához: az Isten eszköze felismerheti 11.2 Tubach num. 4477; Caes. V, 12. 113 Brückner 470, num 413. 114 Brückner 516, num 824. 115 Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. 3. kiad. Bp. 1977, 307. 116 Szathmárnémethi M. 1675, 257. 117 Szathmárnémethi M. 1675, 255. 118 Brückner 470, num. 414. 119 Brückner 498, num. 665. . 77