A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Dankó Imre: Bátor Opos-Vid és Beowulf. Angolszász–magyar mondapárhuzam az Ecsedi-láp sárkányának mondájában

Bátor Opos-Vid és Beowulf Angolszász—magyar mondapárhuzam az Ecsedi-láp sárkányának mondájában DANKÖ IMRE Erdész Sándor azt a kitüntető megjegyzést tette a Kígyókultusz a magyar néphagyományban című munkájában, hogy a „Báthori-család eredetmondájával, a sárkányölő hős képzetével, Vid és Bátor (Hajdúvid és Nyírbátor) mondai és településtörténeti kapcsolatával behatóan foglalkoztam".

1 Ez való igaz, bár a kérdéskör további kiszélesítéséről, az Ecsediláp sárkányának (szörnyének) és a hozzáfűződő monda több motívumának germán, közelebbről angolszász párhuzamairól akkor még semmit sem szóltam. Erdész példamutatóan alapos és sokrétű filológiai elemzés alapján arra a megállapításra jutott említett munkájában, hogy a „néphitben a sárkány és a kígyó között csak formai egyezések vannak, mivel a sárkányt is többnyire kígyószerű lénynek képzelik el. Á sárkány azonban egészen másféle lény! A lánglövelő, többfejű sárkány a föld alatt (az alsó világban) lakik, s ő a tűz ura. Ügy látjuk, hogy a látszólagos hasonlóság ellenére kígyóképzetek egyáltalán nem voltak hatással a sárkányképzetekre! A fejlődés iránya a második billenőpontnál fordított; a sárkányhit egyes elemei szivárogtak át a kígyóképzetekbe, például a „tűzokádó" sárkánykígyó esetében".

2 Erdész megállapításával kapcsolatban arra szeretnék utalni, hogy az egész germán hitvilág, mitológia szempontjából alapvető fontosságú skandináv hitvilág, mitológia ritkán használja a kígyó (serpent), mégkevésbé a szörnyeteg (monster) elnevezést, sőt, a sárkány (drake) kifejezést se nagyon, hanem általában egy, a mindhárom kifejezés jellegzetességeit, formai vonásait magába foglaló óriás (giant) szóval, kifejezéssel él.

3 Davidson E. egyenesen megkülönbözteti az alvilági, földalatti szörnyeket (The giant of the Underworld) a tengeri szörnyektől (The giant of the sea) a skandináv földrajzi környezetnek megfelelően.

4 De nem kizárólagosan, mert például a norvég mitológia a tengeri szörnyet, a híres Midgard esetében is, kígyónak — Serpent — nevezi.

5 1. Erdész Sándor: Kígyókultusz a magyar néphagyományban. Studia Folkloristica et Ethnographica 12. Debrecen, 1984. 108—109. 2 Uo. 158. 3 Fowler, H. W. — Fowler, F. G. (edited): The concise Oxford Dictionary of current English. Fourth edition revised by Mcintosh, E. 1956. 505—506. 4 Davidson, H. R. Ellis: Scandinavian Mythology. London—New York—SydneyToronto, 1969. 104—105., 107—108. 5 Hveberg, Harald (translated by Iversen, Pat Shaw): Of Gods and Giants. Norge mythology. Fourth English edition (reprinted 1972). Tor fishes for the serpent of Midgard. 52—54.