A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)
Voigt Vilmos: A magyar verses epika. A hősepika kutatástörténete
epikus költészetünk jelenségei is illeszthetők. Végül megjegyezhetjük azt is, hogy előbb a török tematika, majd a szabadságküzdelmek témaköre a korabeli Európát is érdekelte, és ott az újságírás és hírverés formájában nemzetközi visszhangra is talált, (özyurt: 1973). így a bekapcsolódik epikánk az egész európai epikus hagyományba. FORRÁSMEGJEGYZÉS Tanulmányom il 984-ben küldtem el az új magyar néprajzi kézikönyv (az új „Magyarság Néprajza") számára. E népköltési kötet szerkesztője Vargyas Lajos volt. 1987 nyarán a Néprajzi Kutató Csoport igazgatójától, Paládi-Kovács Attilától kaptam vissza a kéziratot, azzal a megjegyzéssel, hogy a kézirat „végül is nem került be [az új Magyarság Néprajza] Folklór I. kötetébe". Azt hiszem, van dokumentatív értéke e közlésnek, noha nem tudom, végül is milyen felfogásban lesz tárgyalva e kézikönyvben a magyar „verses epika" (ez volt kéziratom eredeti címe). A két publikáció összevetése az olvasó feladata lesz. Amiért örömmel ragadtam meg az alkalmat, hogy az Erdész Sándor tiszteletére kiadott kötetben jelenhet meg az írás, kettős. Egyrészt több mint negyed százada (!) élvezhetem Erdész Sándor kollegiális és baráti segítségét gyűjtőutakon, népmesekutatásban, legutóbb az 1989 júniusi 9. Nemzetközi Népmesekutató Kongresszus munkálataiban. Másrészt Erdész Sándor Az archaikus eposz kérdései (Debrecen, 1986 — Folklór és Ethnográfia 28.) kötete közvetlenül is e témát érinti. A fenti tájékoztatást is azért tartottam szükségesnek, hogy indokoljam, az ő művével, nézeteivel miért nem foglalkoztam korábban elkészült írásomban. Bízom benne, lesz még mód arra, hogy vele együtt ismét megbeszéljük e témával kapcsolatos kutatási lehetőségeket. IRODALOM Anonymus 1975 Gesta Hungarorum. Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cseleke-, deteiről. Budapest. Arany János 1962 Naiv eposzunk. In: összes Művei X. Budapest. 264—274. Balázs János 1980 Magyar diákság. Budapest. Benedek Marcell 1907 A népköltészet hatása a XIX. század nagy magyar epikusaira. Budapest. Benkő Loránd 1967—1977. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I— ОТ. Budapest. Berkovits Ilona 1965 Magyar kódexek a XI—XVI. században. Budapest. Csóka Lajos 1962 Ki volt Anonymus? Magyar Nyelv 68: 153^159, 336—346. 1967 A latin nyelvű történeti irodalom kialakulása Magyarországon a XI—XIV. században. Budapest. Dankó Imre 1973 Egy történeti mondánk vándorlása. A Báthoriak és a sárkány. Ethnographia 84: 325—331. Demény István Pál 1980 Kerekes Izsák balladája. Bukarest.
