A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Dömötör Ákos: Magyar protestáns ördögelbeszélések

csolat újabb fejlemény. Különben megemlíthető hogy a 'sivó' szó jelentése: plangens (jajveszékelő), vociferans (hangosan kiáltó), és családnévként 1464-től oklevelekben kimutatható.

53 Margitai Péter az ellenséget ördögnek tüntette fel: „Mert a ti ellensegtek az ördög, mint az ordito Oroszlány szellyel jar, keresvén az kit be nyellyen."

54 A síró-rívó oroszlán megjelölés esetleges, csak Medgyesi Pálnál találtam meg, nem hiszem, hogy átmenet lenne az ordító oroszlán kifejezéshez: „ . .. eyjel nappal sivo rivo Oroszlán modgyara leselkedő Gonosznak tőribe eyt sokakat" — írta a prédikátor 1636-ban.

55 A protestáns prédikációkba kimondott népi kifejezések is bekerültek, mihelyt a református egyház széles tömegbázisra helyezkedett. Matkó István vitairatában egyenesen a népéletből vette a következő elnevezést: „Avagy talám a amaz hires neves Bócsárdi ördög adta ö ke- | gyeimének azt a' rágódást tudtára,.. ."

56 Az újabb rétegbe tartoztak azok a megjelenési formák, amelyek nyugati irodalmi-kulturális hatásra jöttek létre. Müller Henrik vallásos elmélkedéseiben bőven találtam erre példát. A szerző kijelentése szerint az ördög légy alakjában is meg szokott jelenni. Kijelentésével alighanem erre utalt: „ . . . én többé az ördögöktül ugy sem félek, mint egy Légytül."

57 Távoli párhuzama Hondorffnál is megtalálható: Egy titkos beszélgetés közben valaki egy szúnyog felé csap. Később egy egylábú ember elárulja a titkot.

58 Az ördög a nyugati (német) protestáns vallásos elbeszélések szerint gyakran jelent meg szerzetes alakjában. Goltwurm egyik ördögelbeszélésében Cornelius Agrippa az egyik festményén az ördögöt mezítlábas szerzetesként látja ábrázolva.

59 A speyeri ördögszerzetesekről szóló elbeszélést Weyer

60 és Qoltwurm

61 is népszerűsítette. E szerint az elbeszélés szerint az egyik halászt Istenhez való fohászkodása miatt a szerzetesruhába öltözött ördögök megverték, és távozásukkal bűzt hagytak maguk után. Az ördögszerzetesekről szóló elbeszélés emlékét Müller Henriknél is megtaláltam: „A' tsuklyában, s' hoszszu köntösben járó hazug, nem egyéb, hanem maga az ördög, ki magát világosságnak Angyalává változtattya. Az ördög az Istennek az ellenség, ugy hazug-is."

e2 Egyes nyugati ördögelbeszélésekben az ördög megjelenési formája farkas volt. Weyer egyik történetét a konstantinápolyi farkasokról Fincel 53 OklSz. 848. 54 Margitai P. 1632, 90. 55 Medgyesi P. 1636, 7. 56 Matkó I. 1668, 4. 57 Müller H. é. n. 151. 58 Brückner 460, num. 316. 59 Brückner 454, num. 250. 60 Brückner 443

л num. 117. 61 Brückner 456, num. 274. 62 Müller H. é. n. 946sq. 66