A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Lukács László: Szent István király a néphagyományban

A helyi hagyomány szerint Esztergomot Párkánnyal a Duna alatt alagút kötötte össze, melyen át már István király is közlekedett. Sőt, a garamkövesdiek úgy tudják, a Garam alatt folytatódott az alagút, így István király Garamkövesden is járt. Az esztergomi bazilikában Szűz Mária oltára a monda szerint onnan nyerte a nevét, hogy István király e helyen ajánlotta fel prszágát Máriának.

19 A pannonhalmi altemplom Szent István székében a hagyomány szerint a nagy király is ült, ehhez az a hiedelem fűződik, ha valaki beleül, hátés derékfájása elmúlik.

20 Székesfehérvár környéke, a Mezőföld a honfoglalás után a fejedelmi szállásterülethez tartozott, majd a magyar királyok birtoka lett. Vizteleky Gábor vajtai juhász még 1983-ban is így emlegette a Mezőföldet: „Ez volt István királynak a törzsökös birodalma." Valójában ez a birodalom az egész magyar nyelvterületre kiterjedt, ahol a nagy király tisztelete, miként az itt bemutatott mondák is igazolják, ma is él.

21 19 Tisovszki Zsuzsanna (Balassa Bálint Múzeum, Esztergom) szíves levélbeli közlése, 1988. 20 Karsai i. m. 228. 21 Az európai párhuzamokhoz: Dobos Ilona: I. Istvánról szóló mondák Európában. Hajdú-bihari Napló, 1975. augusztus 24. 12. 49