A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Bárth János: Jankováci rácok vallomásai

Néhány rác család azonban még a Rákóczi szabadságharc után is lakott Jankovácon. Az 1715-ös országos összeírás idején az alábbi családfőket vették számba a faluban: Martin Pansity bíró, Ilia Percics, Czvijo Mamusity, Fránya Ivankovics, Marko Pansity, Miatt Bundics, Nikola Kulis, Lugin Becsula.

5 1715 és 1720 között azonban ezek a családfők is eltávoztak háznépükkel együtt. Az 1720-as országos összeírás idején Tankovác már puszta volt és felsőszentiváni rácok árendálták. Pusztai álmából 1731-ben, magyar telepesek munkája révén serkent újra faluvá. A következőkben néhány adalékot kívánunk szolgáltatni a rác Jankovác utolsó évtizedeinek életéről. Az adatok egy határper tanúvallomásaiból valók. A per célja az volt, hogy megállapítsák a Jankováccal határos Kéles (akkoriban Kélos, Kélös, de leginkább: Köles) puszta határait. A tanúvallomások többségét 1735-ben vetették papírra. Négy vallomás egy évvel korábban, 1734-ben hangzott el.

6 A perben egy kivételével olyan rác tanúkat szólaltattak meg, akik valaha Jankovácon laktak és ezért jól ismerték Kéles határait.

7 összesen nyolc Jankai eredetű rác tanú tett vallomást. 1734-ben: Markus Jelasics, 80 éves, bajai Gabriel Vuczkovics, alias Csorvai, 60 éves, bajai Szecska Szobota, alias Szveka Sztarocz, 63 éves bajai Alexander Gabrielovics, 43 éves, bajai 1735-ben: Georgius Gyukics, 56 éves, szentiváni Miat Bundics, 60 éves, almási Elias Pataricza, 53 éves, szentiváni Georgius Kuluncsics, 40 éves, csávolyi Az első négy tanú vallását nem jegyezték föl. Feltételezhető azonban, hogy katolikusok, vagyis bunyevácok voltak. Az 1735-ben vallomást tevő négy tanú a római katolikus hitet követte. Az 1734. évi vallomások egyszerűbbek, rövidebbek. Az 1735. évi tanúk bővebben, hosszabban beszéltek. Igaz, több kérdésre is kellett felelniök. 5 OL. Filmtár. 3122. Lact. CC. 2. Bács megye. Pag. 49. A neveket a saját olvasatom szerint közlöm, amely némileg eltér a 3. jegyzetben említett szerzők olvasataitól. 6 KÉL. II. Hp. DN. 39. — A per beleilleszkedik abba a nagy persorozatba, amely a kalocsai érsekség és a Czobor, illetve a Grassalkovics uraság, más szóval a kalocsai és a bajai uradalom között folyt a XVIII. század első két harmadában. (A perek gazdaságtörténeti, néprajzi tanulságaira lásd Bárt János tanulmányát „Földművelés és állattartás a Bácska északi határvidékén a XVIiII. században" címmel a Cumánia VIII. kötetében. Kecskemét, 1985) — Kélest illetően a persorozatnak két csúcspontja volt: 1734—35 és 1768—69 tájéka. 7 Alexander Gabrilovics nem szólt arról, hogy Jankovácon lakott volna. Csak azt említette, hogy bérelte Jankovác földjét.