A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Lukács László: Szent István király a néphagyományban

nagy s dicső lett hirtelen. Terjedt híre szerteszéjjel, nyert zengő dicséretet: harcban sosem érte szégyen, vitézül vezérkedett. És míg harcolt e világban, jól szolgálta Istenét, mert a jótettek sorában lelte legfőbb örömét. Megváltóját szívből hitte, jelzi sok cselekedet: a kötelesség vezette mindünkért s minden felett. Király volt s hit apostola: így rótt kétszeres adót; mindig teste-lelke ura s nem kényeztető je volt. Mindig Uráért buzogva fakadtak jótettei, gyönyörű volt szál-alakja, még szebbek erényei. Esztergomban ma is büszkén emlegetik, hogy Vajk az esztergomi vár Szent István szobájában született. Felerősítette a helyi hagyományt, hogy ezt a román kori termet Simor János érsek 1874-ben restauráltatta, Szent István-kápolnává alakíttatta.

3 Az 1930-as években Szent István király ünnepén, augusztus 15. és 20. között, esténként kivilágították a születési kápolna külső falán elhelyezett kettős keresztet. Ugyancsak helyi hagyomány szerint Vajkot az esztergomi járásbíróság udvarán lévő kút vizével keresztelték meg Istvánná.

4 A gyermek István, királyi elhivatottságát példázza a következő monda, amelyet Kálmány Lajos gyűjtött Szőregen a múlt század végén.

5 Mikor Szent István gyerök vót, ű mán játékot csinált a tengör partyán: várat csinált kavicsokbul. Azután a kiráj ara mönt szolgájival égygyütt; hogy nem köszöntek neki: mögharagudott, hogy ű mán várba" van, várnak ura oszt nem köszönnek! Mijén ostobák! — asz'ongya — az embör mellett elmönnek osz'tán nem köszönnek. OsZ'tán kérdözte a kiráj, hogy mit mondott?! Asz'ondom, hogy én is csak kiráj vagyok a magam várába'! Segiccsön az Isten! a mit el is kapott. Az István királyhoz kapcsolódó történeti mondák egyik csoportja a pogányok elleni harcait örökítette meg. E mondák számos eleme a Szent 3 Homor Imre: Esztergom nevezetességei. Esztergom, 1930. 22. 4 Karsai Géza: Szent István király tisztelete. Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján. Szerkesztette: Serédi Jusztinián. Budapest, 1938. III. 215. 5 Kálmány Lajos: Szeged népe. Szeged vidéke népköltészete. Szeged, 1891. III. 302.