A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Benő Éva: Szatmár megyei néprajzi leírása 1854-ből

sem szerződnek. — Minthogy a sertést csak a szalonna miatt tartják, csak a nagyobb vörös fajokat szokták tenyészteni. Nemzetünk dicséretére legyen mondva, Szatmár megyében a magyarok ép oly szorgalmatosak, ép oly számítók és ép oly gazdaságosak, mint a svábok, sőt a szamosköziek közöl többen még czélravezetőbb és okszerűbb gazdaságot folytatnak. — Legrosszabb s legrestebb megyénkben a nép oly falvakban, hol több nemzetbéliek, р. o. svábok, magyarok és oláhok laknak egy csoportban; az igazat megvallva azonban, a sváb nép az ily helyeken is legkevésbé hagyja magát eltántorítani. A szamosközi magyarnép jobbára ß/8 telkeket bír, melyeket aztán két fordulóra szoktak felosztani. Az egyik fordulót őszi, a másiknak egy részét tavaszi alá szántja, a többi részét ugarnak használja és legelteti. Későbben ezen egész másik forduló is őszi alá jön. A tavaszi vetés alá minden évben más helyen szoktak földeket kihasítani. Hol a Szamos kiöntéseinek nincsenek a földek kitéve, erősen trágyáznak. Termesztenek rendesebben tiszta búzát, zabot és tengerit. Vannak évek, midőn a Szamos árja által járt földeknek holdja 200 véka csöves tengerit is megterem. Kaszálóik és szilvásaik aj Szamos által évenkint megfutott helyeken vannak, miért nevezetes és szép szarvasmarhákat tenyésztenek. Szőlejök nincs, * de azokat bőven pótolják gyönyörű és gyümölcsökben gazdag szikvásaik, melyekre kitűnő gondot és szorgalmat fordítanak. Vannak gazdag, kiterjedtebb gyümölcsökkel bírók, kik gyümölcseikből évenkint 500 forintot is bevesznek. Apró, de tartós lovakat tenyésztenek, gyakran és örömest fuvaroznak. Legelójök az ugar és felszabadult kaszállók. Fehérneműiket maguk szövik. A nép munkás és értelmes. A nyírben három fordulós gazdaságot folytatnak, külön közlegelővel és réttel. Az egyik fordulóba ősziül rozsot vetnek, melyet, nem sokat ugyan, de mindig biztosat terem a nyíri föld. Tavaszi fordulójukba 2/3 rész burgonya ültettetik s 1/3 rész tengeri vettetik. A burgonya bőven, a tengeri középszerűen terem. A laposabb helyeken zabot termesztenek, de nem a legkívánatosabb sikerrel. A harmadik forduló ugarnak marad. Hajdanában inkább elhanyagolták földjeiket, most már a svábok után okulva, szorgalmasabban trágyáznak. Belső kertjeiket len, kender és dohány alá használják, ez utóbbit nagy minőségben és nagy szorgalommal termesztik s abból jelentős összegeket szereznek. Kaszálójuk rossz nyíri takarmányt terem, mindamellett meglehetős szarvasmarhákkal bírnak, lovaik nem igen vannak, kiknek van, velők azok sem nagyon dicsekedhetnek. Szalmával fedett házaik meglehetős rongyosok; a nép erőteljes, de még sem oly munkás, mint a szamosközi, s a mije van sem igen szereti megtakarítani, hanem haladéktalanul fölélvezi, miért a kissé szűkebb években sokat kénytelen nélkülözni, sőt nem ritkán szükséget is szenved. [... ] Egyszerű román ház Lauka ábrázolásában Oly falvakban, hol vegyes nemzetbeliek laknak, az oláhok gazdálkodási rendszerükben egyikhez vagy másikhoz alkalmazkodnak, hol pedig tisztán és elkülönözve vannak, főleg a gabnát, tengerit és burgonyát termesztik. A nyírben kitűnő szenvedélylyel űzik a dinnye-termesztést is. Vannak jobb évek, midőn a homokházi oláhok görögdinnyékből« 300—400 pengő forintot is beszereznek. — Timsó- és hamuzsírgyárakba is örömest alkalmaztatják magukat, pálinkagyárakban pedig a szolgálattevő személyzet rendesen oláhokból áll. — Az avasiak faedényekkel és faeszközökkel kereskednek s fuvarozásokat is örömest vállalnak, oly tárgyak szállítására, melyek csendesen a jármosökrökkel eszközölhető. — Kedvvel és sikeresen űzik a marhatenyésztést. Lovakat csak a tehetősebb gazdák, a teknő- és dézsakészítők tartanak. [... ] A svábok fölebb közlött csinos rendes házainak ellentétéül adunk itt egy szatmármegyei kerítetlen, rendetlen magyar házat udvarát. Magyar ház és udvar Vajha az előtte lévő jó példákon okulna már valahára földnépünk; — vajha elhagyva az ázsiai sátoros élet maradványait, mindinkább simulna a polgárosodott élet igényeihöz. E tekintetben a papság és a tisztviselők buzdítása és egy felfogásukhoz való néplap leginkább hathatna reájuk. [...] 420