A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Benő Éva: Szatmár megyei néprajzi leírása 1854-ből

1. ábra tóosztály vezetője, később sajtóelőadó volt. A társadalmi, irodalmi élet köztiszteletben álló alakjaként, szellemes és találó publicisztikai közlemények, divatos életképek írójaként élete végéig (1902) nagy népszerűségnek örvendett. Az életrajz egyik adata szerint Lauka Gusztáv 1854-ben visszatért szűkebb hazájába, Szatmárba. Feltételezhető, hogy ifjúkori emlékeit is felidézve, itt készítette el Szatmár megyei beszámolóját Vahot Imre 1855ös naptárába. Pontos dátum és a munkát kísérő személyes megjegyzés hiányában természetesen ez csak következtetés. Hasonlóképp feltételezés az is, hogy az olvasók érdeklődését, ízlését jól ismerő Lauka tudósításnak szánta írását. A közlés leíró vonásait vizsgálva szembetűnne a könnyed, humoros hangvétel, a szórakoztató jelleg, s a városi nép számára furcsának különösnek tűnő szokások kiemelésé. Ennek okát Lauka közírói jártasságában, de tudományos készültségének hiányosságában kereshetjük. Nyilvánvalóan befolyásolta stílusát az a korszellem is, amely humorkultuszával a Világos utáni konfliktusok feloldását kívánta elérni.

15 Megfigyeléseit egyaránt kiterjesztette a romantikus kuriozitásokra és a statisztikai pontossággal lejegyezhető történeti-földrajzi hagyományokra. A mű tartalmi sajátossága többek között abból fakad, hogy a 15 Németh G. Béla: A szerkesztő s a kritikus Arany. In: A Magyar Kritika Évszázadai 2. Irányok (romantika, népiesség, pozitivizmus). Szerk.: Sőtér István. Bp., 1981. 453. old. 402