A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Ujváry Zoltán: Népmonda, népi emlékezés és helytörténet

I lenség, a kaszás részbe szorították, s levagdalták őket. Egyébként ennek az emlékére a múlt században Komádiban hajnalonként harangoztak. Itt említjük meg, hogy Báránd körzetében egy halmot Mátyás halmának neveztek, kapcsolatba hozva azt Mátyás királlyal.

7 Mátyás királlyal kapcsolatban számos helyi monda alakult ki Gömörben, ahol a hagyomány szerint a szőlőhegyen megkapáltatta az urakat. A gömöri Mátyás-kultusz külön vizsgálatot érdemelne. Mátyás király látogatása Gömör megyében termékenyítőleg hatott a néphagyományra. Számos gömöri helység büszkélkedik azzal, hogy ott megfordult Mátyás király. A Pesty-féle Hely névtárban Jéne község jelentésében Mátyás homloka néven ismert szántóról tesznek említést és az elnevezést Mátyás király látogatásával magyarázzák (1864). Jéne „Mátyás király uralkodásakor már ekzisztált, miután Mátyás király uralkodásakor országolt A' Jéneij Határban ebédelt mely dűlő föld az időtől fogva, maij napig is Mátyás homlokának neveztetik". „Mátyás homloka tető, ahol Mátyás király ebédelt uralkodásakor a' Jéneij Családnál, vagy vélek, és azóta neveztetik Mátyás homlokának". A jénei Abroszka-völgy-et is Mátyással hozzák kapcsolatba: „Abroszka völgy, mely neveztetik egy abroszról, melyet Mátyás király A' Mátyás homloka szántó föld dűlő tetőn let ebédezése alkalmával őseink által terítettet s együttes ebédeléskor az asztalról megszerezte közbe jöttével el vit, mely völgy neveztetik azért Abroszkának." Különösen Sajógömörben él erősen az a hagyomány, hogy Mátyás király a falu szőlőhegyén kapáltatta meg az urakat. A nagy király látogatásának emlékére a falu 1912-ben szobrot állíttatott. A néphagyomány erejének csodálatosan szép emléke ez, a hit egy közösségben, hogy Mátyás király valóban járt ott és amelyre századok múltán is büszkén emlékeznek az utódok. Ebben a szlovákiai magyar faluban nagy ragaszkodással ápolják Mátyás király emlékét és gondozzák a szobrot körülölelő parányi kertet, amelynek a kapuján kis táblácskán szerény betűkkel áll: Mátyás kert. A gömöri Mátyás-kultusz mély hagyományát mutatja, hogy Sajógömörtől alig húsz—huszonöt kilométerre a néphagyomány alapján Putnok is jogot formál a királyi kapáláshoz. A Putnok környéki falvakban is találkozunk azzal a hagyománnyal, hogy Mátyás király a putnoki szőlőhegyen kapáltatta meg az urakat. Így pl. Sajónémetiben — ahol szintén jogot tartanak arra, hogy Mátyás ott járt — nem kis büszkeséggel mondják, hogy Mátyás királynak Sajónémetiben volt egy kastélya és onnan látogatott át Putnokra. Puskás Farkas Károly parasztember szavai szerint: „A várhegynek az alját Tündérpataknak híjják. Ott lakott Mátyás király. Ott volt a kastélya. Onnan ment Putnokra a nemesekkel. A putnoki szőlőhegyen kapáltatta meg a nemeseket." Mátyás király gömöri látogatását Sajógömör, Jére és Putnok mellett Pelsőc, Vígtelke, Tornaija is számon tartja. A híres kapáitatás a pelsőciek 7 A helynevekhez kapcsolódó mondákhoz (Darvas, Hencida, Derecske, Bedő, Nagybajom, Fúrta, Kornádi, Báránd, Konyár? Hajdú-Bihar m.) 1. Osváth Pál: i. m. 38