A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Páll István: Ember- és állatábrázolások a magyar népi építészetben

1. Mázoromdíszítés (Göcsej) — Tóth J. 1965. 53. A Dunántúl déli és nyugati megyéiben festett vértelek-megoldásokkal találkozhatunk, melyek kimondottan parasztművészek munkái voltak, s kevés rokonságot mutattak a később tárgyalandó templommennyezetekkel.

11 Alakos ábrázolásaik főként vallásos témájúak (Mária és a kis Jézus, Szent Flórián képei),

12 de ritkábban világi motívumok is találhatók közöttük (pl. teknősbéka vagy más állatalakok,

13 kígyók, madarak stb.).

14 (1. kép) Közös vonásuk, hogy a reneszánsz kései hagyatékaképpen jöttek létre. A kőből, téglából, sárból épült, vakolt tűzfalak díszítése más technikát igényelt, mint a deszkából készülteké. Az ezeken megjelenő emberes állatalakokra a klasszicista stílus nyomta rá a bélyegét. Némelyiken heraldikai fogantatású állatalakokat fedezhetünk fel.

15 11 Domanovszky Gy. i. m. 1/91. 12 Tóth János: Göcsej népi építészete. Budapest, 1965. 46., 51., 58. 13 Tóth J. 1965. 58. 14 Tóth J. 1961. 74. 15 Pl. egy csopaki (Veszprém n.) présház 1878-ból való homlokzati vakolatdíszén két oroszlán egy pajzsot fog közre, melyben az építés évszáma és az építtető neve olvasható (Hofer Tamás—Fél Edit: Magyar népművészet. Budapest, 1975. 116.). Hasonló heraldikus gyökerekre vezethető vissza egy szegedi, deszkából készült vértelekdíszítés, melyen két griff fogja közre a magyar címert (Domanovszky Gy. i. m. 11/33.). 341