A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)
Dankó Imre: Bátor Opos-Vid és Beowulf. Angolszász–magyar mondapárhuzam az Ecsedi-láp sárkányának mondájában
kiindulópont a sárkány (dragon) felé. Azonban a fejlődés nem volt egyenes irányú és a kígyót nem annyira a sárkány sajátos jegyeivel (erős lábak, nagy és érős farok, több fej, lángokádó, nagy és éles fogakkal teli száj, sebezhetetlen pikkelyes bőr stb.), mint inkább óriás méretekkel és legyőzhetetlen erővel ruházták fel. Ennek megfelelően nevezték is aztán ezeket a képzelt lényeket szörnyeknek, monstrel-nék, vagy giantпак. A Beowulf-monda szörnyére — ahogy már érintettem is — nagyfokú anthropomorfizmus is jellemző. Nemcsak egyénileg, Grendelre vonatkozóan, hanem „társadalmilag" is. Grendel „családbari él", a nálánál is nagyobb, félelmetesebb anyja szolgálatában. Fia féltésében, hatalmi törekvéseinek kegyetlen véghezvitelében egyrészt mintha a matriarchátust, másrészt a félig-meddig mondai alakká formálódott, de a VI. században élt Brunhilda, nyugati gót királylány, majd király, főleg azonban kegyetlen fia, aztán unokái uralkodását biztosítani akaró „szörnyanya" képzetét idézné. Tpvábbá az is jellemző még ezekre a germán—angolszász szörnyekre, hogy általában nem mint kincsőrző sárkányok szerepelnek, hanem mint legyőzhetetlen, erejükben elbizakodott, pusztító, kártékony, gyilkos szörnyetegek. Olyanok, mint amilyen a Beowulfban olyan sokoldalúan jellemzett Grendel is volt. Ezzel szemben a magyar kígyó-, sárkány-, szörnyképzetek, köztük az Ecsedi-láp sárkányának képzete is egyszerűbb. Határozottan kígyószerűbb, egyértelműbben sárkány-lényt állítanak elénk. Egyáltalán nem, vagy csak igen kis mértékben anthropomorfak, nemüket illetőleg bizonytalanságban hagynak, családi-társadalmi életükről egyáltalán nem tájékoztatnak. Ügy vélem, ezek a jellernzők is azt bizonyítják, hogy a magyar szörny-, sárkány-, kígyóképzetek később keletkeztek, mint a germán—angolszász képzetek, amelyek az őstársadalmak több tényezőjét őrizték meg, mint a magyarokéi.