A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Dankó Imre: Bátor Opos-Vid és Beowulf. Angolszász–magyar mondapárhuzam az Ecsedi-láp sárkányának mondájában

kiindulópont a sárkány (dragon) felé. Azonban a fejlődés nem volt egye­nes irányú és a kígyót nem annyira a sárkány sajátos jegyeivel (erős lábak, nagy és érős farok, több fej, lángokádó, nagy és éles fogakkal teli száj, sebezhetetlen pikkelyes bőr stb.), mint inkább óriás méretekkel és legyőzhetetlen erővel ruházták fel. Ennek megfelelően nevezték is az­tán ezeket a képzelt lényeket szörnyeknek, monstrel-nék, vagy giant­пак. A Beowulf-monda szörnyére — ahogy már érintettem is — nagy­fokú anthropomorfizmus is jellemző. Nemcsak egyénileg, Grendelre vo­natkozóan, hanem „társadalmilag" is. Grendel „családbari él", a nálánál is nagyobb, félelmetesebb anyja szolgálatában. Fia féltésében, hatalmi tö­rekvéseinek kegyetlen véghezvitelében egyrészt mintha a matriarchátust, másrészt a félig-meddig mondai alakká formálódott, de a VI. században élt Brunhilda, nyugati gót királylány, majd király, főleg azonban ke­gyetlen fia, aztán unokái uralkodását biztosítani akaró „szörnyanya" kép­zetét idézné. Tpvábbá az is jellemző még ezekre a germán—angolszász szörnyekre, hogy általában nem mint kincsőrző sárkányok szerepelnek, hanem mint legyőzhetetlen, erejükben elbizakodott, pusztító, kártékony, gyilkos szörnyetegek. Olyanok, mint amilyen a Beowulfban olyan sokol­dalúan jellemzett Grendel is volt. Ezzel szemben a magyar kígyó-, sár­kány-, szörnyképzetek, köztük az Ecsedi-láp sárkányának képzete is egy­szerűbb. Határozottan kígyószerűbb, egyértelműbben sárkány-lényt ál­lítanak elénk. Egyáltalán nem, vagy csak igen kis mértékben anthro­pomorfak, nemüket illetőleg bizonytalanságban hagynak, családi-társa­dalmi életükről egyáltalán nem tájékoztatnak. Ügy vélem, ezek a jel­lernzők is azt bizonyítják, hogy a magyar szörny-, sárkány-, kígyókép­zetek később keletkeztek, mint a germán—angolszász képzetek, amelyek az őstársadalmak több tényezőjét őrizték meg, mint a magyarokéi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom