A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Farkas József: Szólásmondások a kocsordi nép beszédében

15. Az állva evő, késő este és kora hajnalban is serénykedő, dolgozó embert ha pihenésre biztatják emígyen válaszol: majd pihenünk, ha meghalunk! 16. A lusta, a munkát kerülő emberre szokták kézlegyintve mondani: megette a fene azt a kutyát, amelyiket bottal kell a nyúl után zavarni ! 17. A lusta háziasszony öklömnyi töltöttkáppsztájára mondják vendégség után a „barátok": a töltöttkáposztája, — vagy túrósbélese — maga szopta az anyját! 18. Az olyan vezetőre, szónokra, politikusra, képviselőre mondják, aki a tárgyról el akarja terelni a szót: másról beszél mint Bodóné, mikor a bor árát kérik! 19. Két asszony hetivásár, három asszony országos vásár, ha leállnak „beszélgetni", tartja a mondás. 20. A mindenre figyelő, oktalanul kíváncsiskiodó, firtató, kérdezősködő embernek gyakorta odamondják: ne akarj mindent tudni, mert bába (szülésznő) lesz belőled! 21. Ha egy munkahelyen sok az „okos", sokan parancsolnak, megesik, hogy sok bába közt elvész a gyerek! Nincs a munkának eredménye. 22. Mellőzött ember gyakorta mondogatja: énértem is leesett a bagoly a fáról! 23. A folyton kötekedő, a kákán is görcsöt kereső emberre mondják: az élő fába is belekötne! 24. Az éjszaka bálpzó, reggel sokáig alvó leányt, legényt emígy „ugratják" ki az ágyból: ilyenkor már a beteg is kifelé forog az ágyból! 25. Aki csak tervez, de tervét nem tudja megvalósítani, arra mondják lenézően: sokat akar a szarka, de nem bírja a farka! 26. Az olyan emberre mondják, aki rossz tanácsadóra hallgatott: aki bogár után szalad, szarba lép! 27. Az olyan főnökre, aki kiabál a beosztottjaival, rásütik: úgy beszél a dolgozókkal, mint juhász a bojtárjával, gorombán. 28. A testhez simuló nadrágú lányokra mondják a fiúk: olyan feszes a nadrágja, hogy visít alatta a bolha! 29. Gyakorta így kiáltanak fel az emberek, ha sok ostoba emberrel kell „viaskodniuk": terem a bolond, ha nem vetik is! 30. Hogy szereted édes testvéredet, kérdezik a gyermektől; haprodukáltatni akarják a szülők: Mint galamb a búzát, gilice a párját, vágja rá az okos gyermek. 31. Az utcán cifra, otthon rendetlen asszonyra mondják a faluban: Üti cifra, házi rongy! . 32. A néhány éves gyermek fejét a családhoz közelálló felnőttek a vendégeskedés alatt az ölükbe fogják és megcirógatják, megsimogatják. Közben az alábbi versikét mondogatják: Ciróka-maróka! Mitfőztél! Kását! Míg a kútra jártam, elvitte a pap macskája, megette a pap kutyája! Kác, kác, kácc! 33. Ha a leány legénymódra fütyörészik, rászólnak emígyen a felnőttek: ne fütyöréssz, mert nagyra nő a csecsed! 240