A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Páricsiné Nagy Judit: Az erotika vizsgálata a folklórban

játékban az ellenállás valódi, a harc erőteljes, gyakran mindenki mindenki ellen vívja: mindaddig tart, amíg az egyik tábor teljesen foglyul nem esik. Más gyermekjátékok — nem is ősi eredetűek — továbbra is szolgálják a nemi szerepek tudatának kialakítását. Már 8—9 évesek játsszák az almaevő versenyt. A felfüggesztett almáért versengő bekötött szemű fiú és lány óhatatlanul egymás testi közelségébe kerül. A győztes az, aki először eszi meg az almát. A „dinamit" szabályai szerint a lányok a nevüket papírlapokra írják és az írással lefelé fordítva — a lapokat néhány üressel együtt — a padlóra fektetik. Ezután beengedik a fiúkat, akik ráállnak egy-egy lapra. Mindegyikük azt a lányt csókolja meg, akinek a saját lapján olvashatja — az üres lapok tulajdonosai pedig valamennyi lányt. Még felnőtt korban is tere van a hasonló célú játékoknak, erősítik, formálják a nemi szerep tudatát. A harmincas évek mindinkább gépesített háztartásaiban a művelt és unatkozó hölgyek mindenben igyekeztek utolérni a férfiakat. E versengésben egy kártyajáték — Ely Culbertson ötlete: a Contract Bridge — fontos szerepet kap e versengésben. A játék voltaképpen nemi párharc, erotikus jellegét csupán a szabályok szigorú rituális rendje és a sugalmazó nyelvezet is elárulja: léprecsalás, közelítés, ellenállás, bevétel — csupán néhány elem a gazdag fogalomkörből. Meghökkentő Ferril tanulmánya a futballról. Erről a nyíltszíni istentiszteletről az életet jelentő tojás — labda — fölött, melyet a hívők százezrei előtt hibátlan testű fiatalok mutatnak be, a hívők nemi szabadságukat lelik meg a játék szadista és mazochista önfeledtségében. A félmeztelen hölgysereg csillogó rudakkal bűvészkedő bemutatója azt a nemiséget jelképezi, mely minden tavasszal megköveteli, hogy az életed hordozó tojás átperdüljön a halált, telet jelentő fehér vonalon a tavaszt jelentő zöld mezőbe. Valóban megdöbbentő az az értékvesztés — átalakulás, amely az erotika tekintetében az utóbbi néhány évtizedben robbanásszerű módon felgyorsult. E tanulmány keretei közt csak esetlegesen tudtam jelölni egyes kiragadott történeti fejlődések irányait. Nem vállalkozhatom arra, hogy értékítéletet mondjak felőlük. A néprajz kutatója amúgy sem tűzheti ki célul a mégoly jó szándékú, de hívatlan bábáskodást a kultúrák változása fölött. A tényleírás-megőrzés itt is elegendő kell legyen figyelmeztetésként: az ezerarcú világ egységében gyönyörködtet, éltet. 229