A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Páricsiné Nagy Judit: Az erotika vizsgálata a folklórban

Természetes gondolatkapcsolással a fák, a természet gyümölcsei, virágai is szimbolikussá válnak. „Legáltalánosabb virágszimbólum a rózsa, ami már annyira közhellyé vált, hogy a szeretőt „rózsám"-nak nevezni mindennapos még a közbeszédben is .. . Nem lehetetlen, hogy a déltől estig, vagyis rövid ideig nyíló rózsa a rövid ideig tartó szerelmet jelenti... a rózsa nemcsak maga a szerető, hanem a szerelem is, vagyis rózsát szakítani annyi, mint a (testi) szerelmet élvezni. . . Nyilván a rózsa élénk színe, s talán még inkább erős illata az oka szerelmi jelkép-szerepének. Erre vall, hogy a rozmaring is egyike a legkedveltebb szerelmi szimbólumoknak, ahol már nemigen jön számításba a szín, annál inkább az erős, bódító illat. . .; A rózsához és rozmaringhoz hasonlóan erős, bódító illatú virág az ibolya vagy a viola... A díszítőművészet kedvelt tulipánmotívumnak viszont már nem a népdal szín- és illatemléke az oka, hanem talán a női test vonalának hasonlósága, ami a képi ábrázolásban annyira feltűnő . .. Talán a virágoknál is jelentősebb a szerepe az erotikus szimbolikában a gyümölcsnek . . . Régóta köztudott, hogy a félbevágott alma azt jelenteni, hogy nem tartanak igényt az udvarlásra; ahol viszont három piros almát tesznek ki láthatóan, az meg a biztatást jelenti. .. egyértelműen a testi szerelem megvalósulására utal a szilvaszimbólum... A dió (és kisebb mértékben a mogyoró) a férfigenitáliákra emlékeztette az énekeseket .. ."

10 Bernáth Béla a bab, borsó és lencse, mint hüvelyesek metaforikáját mutatja be, rokon értelemben. Érdemes még tágabb kitekintés céljából Coffint idézni: „Rendkívül szerteágazó a fallikus szimbólumként kezelt mandragóra gyökér körül keletkezett hiedelemkör. Feltételezések szerint akasztófák alatt nő, a haláltusáját vívó bűnözőre földre hulló ondójából. A mediterrán vidékiek szerelmi erőt tulajdonítottak neki: Circe, Aphrodite, Rachel mítosza is ily módon kapcsolódik hozzá."

11 A növényekéhez hasonlóan szerteágazó az állatszimbolika. Férfiszimbólum a kutya macska, csiga, denevér, pille, a lúd, a mókus, az ürge. Ezek az állatok viselkedésük, testalkatuk, színük kapcsán váltak szimbolikus állatokká, bizonyítja Bernáth. Meg kell még említeni, hogy a „női genitáliákat nagyon ősi kultúrák már összekapcsolták a hal alakjával..'

12 Ez a motívum a magyar népdalokban is tovább él. A pánszexuális világkép magába olvasztja a tárgyi világot. Nőszimbólum lesz a tó, a kút, a pince, a fazék, a párna, a harang. Férfiszimbólum a kocsirúd, a kútgém, a pipaszár, a kanál, a harang nyelve, a karó, a meszelőnyél. Nem szükséges megmagyarázni a nemi szereposztást egyes testrészek (láb, kéz, fej) és a reájuk illő ruhadarabok között (kesztyű, csizma, fejrevaló és különösen a bőr- és szőrruhák: bunda, guba, suba. ködmön). Az olyan természeti jelenségek, mint az eső, a harmat is a női testiséget idézik föl. összefoglalásképpen hadd utaljunk Hoppal—Szepes megállapítására: „A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a szimbólumrendszer nemcsak a szövegekben egységes, hanem a népművészeti hagyományban is: a nyelvi 10 Bernáth Béla: i. m. 11 Coffin, Tristram Potter: i. m. 12 Bernáth Béla: i. m. 45. 224 •