A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Páricsiné Nagy Judit: Az erotika vizsgálata a folklórban

nak, és ezért havi ciklusaival szenved." Megjegyzem, hogy a szülés fájdalma, a munka robotja és a halál is a bűnből származtatik a keresztény elgondolásában. így a keresztény vallás intézményesíti azt az ősi felfogást, mely ezeket egyetlen egységbe fogta. Az eredetmítoszok másik alapgondolata fogalmazódik meg például az észak-germán—skandináv mitológiában: „Frey, mindennek, ami sokasodni képes, istene szerelemre gyullad a Föld istennője, Gertha iránt. Termékeny kapcsolatuk mindenéves gyümölcse hoz általános áldást az emberiségre."

6 Ilyen célzattal, „a termés bőségének elősegítésére bizonyos közösségek kollektív nemi aktust jelenítettek meg ... Az ókorban «•hierosz gamosznak«, szent násznak nevezett cselekmény e kollektív nemi aktus szublimáltabb formája: a közösség helyett annak kiválasztott papjai egyesültek a Földanyát jelképező istennővel, az ezt megtestesítő főpapnővel."

7 Jankovics a mese erotikus voltát bizonyítva számos párhuzamos példát hoz: Gaia görög mítoszát, annak egyiptomi, kínai, polinéz változatát. Nemcsak Kronoszt, hanem Siegfriedet, Sáhnáme sárkánykirályát, Dahákot, de még János Vitézt is Földanya oltalmazza, segíti győzelemre. Róheim szerint „a regék nyíló-csukódó sziklái, hálója... a vagina jelképei, s a regebeli átjáróban való közlekedés nemzés, illetve születés értelmű". Jankovics megállapítja, hogy az ilyen mesék hagyományozó ja „a flóra és fauna tevékenységétől függő agrárnépesség".

8 Szükségszerűnek gondolom egy részt azt, hogy a természet termékenységétől függő kultúrák központi gondolati elemükké magát a termékenységet emelik, és a köré szervezik egyéb tudattartalmaikat (erkölcs), másrészről azt, hogy a termékenységet természetes forrásával, a földdel hozva kapcsolatba, Földanya-Földistennő formában személyesítik meg. Mivel a kultúrák lényegében a modern időkig agrárkultúrák maradtak, természetes, hogy olyan, viszonylag fiatal vallás, mint a kreszténység is, átörökítette e gondolkodás bizonyos jegyeit. Harmadsorban azt a legegyszerűbb és legátfogóbb tételt kívánom példázni, miszerint az ősi képzet a világ teljességének egyáltalában való létét is magából a nemiség működéséből vezeti le. Röhrich az afrikai férfimeséket vizsgálva erre a következtetésre jut. Mint írja, azok a groteszk mesék, amelyekben óriási nemi szervekkel rendelkeznek a mesehősök, nem egyszerűen csak a férfiassággal való hencegést fogalmazzák meg, hanem éppen mitologikus tartalmuknál fogva az ősidők mítoszaival tartanak rokonságot. Nyugat-szudáni mesét idéz, amelyben a hősnek akkora nemző szerve volt, hogy hat szamár volt elé befogva és azok húzták. Az asszony, akit teherbe ejtett valamennyi nép szülőanyja lett, valamennyi emberfajta az ő hasából született. Vagyis a puszta felnagyítás minőségi, szemléleti változás képi kifejeződése. Kifinomultabb kultúrákban is ugyanez a gondolat fejeződik ki, a nemiség forrásértékű elsődlegessége, csak fejlettebb, áttételesebb megjelenési formában. „Zeusz teremtő lázát is e vonatkozásban értékelhetjük he6 Coffin, Tristram Potter: i. m. 7 Jankovics Marcell: Erósz és Erőé. In: Erósz a folklórban. (Szerk.: Hoppal Mihály—Szepes Erika) Budapest, 1987. 127. 8 Jankovics Marcell: i. m. 127. 222