A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)
Madaras László: Az Avar hitvilág néhány eleme Jászapáti–Nagyszállás úti temető sírjaiból
Ráadásul megfigyeléseink hitelesíthetik a régi, nem szakemberek által elvégzett feltárások eredményeit. 3 Dolgozatunkban megkíséreljük két gyermeksír leletei alapján egy avarkori közösség hitvilágának egy-egy elemét megeleveníteni. Mielőtt azonban erre részleteiben rátérnénk, néhány mondatban meg kell ismerkednünk a temető egészével, hiszen a közösség egészéből aligha ragadhatok ki példáink, egy-egy jelenség azokat jellemez, akik a sírokat megásták, a kis halottak végtisztességét megadták). A lelőhely és fő jellemzői Temetőnk Jászapáti (Szolnok megye) határában, a Jászapátit Hevessel összekötő 31. sz. műút, Jászivány felé való leágazása, bekötőútja hosszan elnyúló homokháton található. 1982—1988 között 354 sírt tártunk fel (ezek közül négy szarmata — i. sz. II— IV. sz. — volt), s megtaláltuk a temető helyére később rátelepedett Árpád-kori falu nyomait is (gödörház, árkok). Jelen ismereteink szerint, s ez módosulhat a további feltárások során — ez a közösség valamikor a 670—680-as évek táján telepedhetett meg a területen, nyithatta temetőjét, áshatta meg annak területén az első sírokat. Ma úgy tűnik, hogy valamikor a VIII. század közepe, második harmadának vége táján szűnik meg a temető használata, hiszen a tipológiai elemzések eredményei alapján legfiatalabbnak tartott tárgyak egyelőre hiányoznak a leletek közül. Egy-egy temető elemzése kapcsán mindig meg kell keresnünk azt a legfontosabb jegyet, amely segítségével el lehet helyezni a közösséget a korszak társadalmában. A Nagyállás úti temető esetében könnyű volt a legmarkánsabb jellemzőt megtalálni, hiszen az első, elnagyolt elemzés is kimutatta a szokatlanul nagyszámú fegyverlelet jelenlétét. A „szabad" férfiak mellé gyakran helyezik reflexíjukat, faragott csontlapokkal díszített tegezüket, nyílvesszőket, a vas nyílcsúcsokkal, kardjaikat, baltáikat, nagy méretű harci késeiket. Csupán a nagyságrend érzékeltetése miatt említjük meg, hogy Jászapátin megközelítőleg annyi fegyver került elő, mint Szolnok megye összes avar temetőjében együttvéve. Ez az adat különösen abban szemlé3 Egy avar példát említenék. Móra Ferenc az egyik Szeged környéki avar temetőben (Szeged-Fehértó A) megfigyelte és le is fényképeztette azt a jelenséget, hogy egyes halottakat megkötözve, vagy bőrbe, textilbe erősen becsavarva helyeztek örök nyugalomra. Hasonló jelenséget mi is tapasztaltunk a Jászapáti temetőben több sírban is. így hitelesült a Móra-féle megfigyelés. Vagy egy középkori példa: Szabó Kálmán a kun leletek első közlője nem régészeti, hanem néprajzi szempontok szerint gyűjtötte és közölte a kiskunsági kun leleteket. Sokáig erős kétkedés vette körül ezt a leletanyagot (ráadásul a II. világháborúban a leletek megsemmisültek), kun eredetüket vitatták. Selmeczi László Karcag környéki ásatásai, az előkerült leletek, azután ezt a vitát a tudománytörténet sülyesztőjébe küldték, Szabó Kálmán pontosan azt közölte, amit talált. 168
