A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Bődi Erzsébet: Szláv adatok a kígyókultusz összehasonlító vizsgálatához

Szláv adatok a kígyókultusz összehasonlító vizsgálatához BÖDI ERZSÉBET A különböző korú és etnikumú műveltségek egymásra történt hatását, bonyolult rétegződését is magán viselő magyar kígyókultusz ma már nem teljesen ismeretlen a néprajztudományunk előtt. Az utóbbi években egyre több olyan írás jelent meg, amelynek mondanivalója a népünk gondolkodását jelentősen befolyásoló kígyó-képzetek világáról és történetéről, valamint a tárgyakat díszítő kígyó-motívumok

1 meglétéről szól. A tárgykör monografikus feldolgozására Erdész Sándor vállalkozott. Kígyókultusz a magyar néphagyományban című munkájában

2 tudományosan megalapozott módszerekkel próbált rendet teremteni a bonyolult, sokszínű kígyó-képzetek között. A teljességre törekedett. Talán nem lesz érdemtelen, ha ez alkalommal az általa feltárt és bemutatott adatokhoz még további párhuzamokat sorolunk fel, a közzétett anyagát lengyel és más szláv népektől származó adalékokkal bővítjük ki. Tesszük ezt a kutató-szerző tiszteletére, születésnapi adományként. Bízunk benne, hogy Erdész Sándor nem nagyja abba a kígyókultusz kutatását, a magyar vonatkozásokat az európai műveltséggel együtt még további, soron következő munkáiban is elemezni fogja. A szláv népeknek a kígyók (Serpentes) elnevezésére van egy közös ősszláv szavuk, amely alakilag .némiképpen ugyan megváltozott, de a kialakult szóalakok az azonos eredetet mai napig is jól mutatják. Ez a közös szláv szó a zm bjb volt. Ebből lett a lengyeleknél: zmij, zmija; az oroszoknál (nagyoroszoknál, beloruszoknál): zmej, zméj; az ukránoknál: zmyj, zmyja; a bolgároknál: zmech, zmej; a szerbhorvátoknál: zmáj; a szlovéneknél: zmáj; a cseheknél és a szlovákoknál: zmije, zmek.

3 1 Márta Fügedi: Die Schlange in der ungarischen Hirtenkunst. In: Műveltség és Hagyomány, XXIII—XXIV. Ethnographica et Folkloristica Carpathica 5—6. Debrecen, 1988. 141—150.; Gunda Béla: A szatmári hagyományos népi műveltség etnográfiai helyzete. In: Tanulmányok Szatmár néprajzához. Folklór és Et nográfia 16. Debrecen, 1984. 104.; Farkas József: Vaskígyók szatmári parasztszekereken. Élet és Tudomány. 1981. 950—951. 2 Erdész Sándor: Kígyókultusz a magyar néphagyományban. Studia Folkloristica et Ethnographica 12. Debrecen, 1984. 3 Brückner Alexander: Slownik etymologiczny jezyka polskiego. Warszawa, 1957.; Stawski Franciezek: Slownik etymologiczny jezyka polskiego. Krakow, 1952— 1956.; Machek Václav: Etymologicky slovník jazyka ceského a siovenského. Praha, 1957. 155