A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Bodnár Zsuzsanna: A házhoz kapcsolódó szokások, hiedelmek Szabolcs-Szatmárban

A lakóház és a család kultikus kapcsolata A családi élet nagy eseményei — születés, házasság, halál — szo­kásköréből is találunk a lakóházhoz fűződő, a házra irányuló eljárásokat. Ezek célja: erőt, egészséget biztosítani az újszülöttnek; szerencsét, gaz­dagságot, gyermeket az ifjú párnak; a háziakat pedig megóvni a halott visszatérésétől. Az új asszony fogadásának a megyében elterjedt módja az, hogy apósa-anyósa a ház küszöbén fogadja az esküvőről hazatérő párt. Általános szokás, hogy az új párnak az esküvőről hazamenet, a bejá­rati ajtó előtt kenyér alatt kell átbújnia. 13 Az új asszonyt a tűzhelyhez vezették és fakanalat adtak a kezébe. Az új asszony megkavarta a tűzhe­lyen rotyogó ételt. A násznép köréből elismerő megjegyzéseket tettek: „Jól áll a kezében a fakanál". „Jó háziasszony lesz belőle." Ezután az új asszonyt bevezették a szobába. Az asztalon volt egy szegetlen kenyér, vágnia kellett, de kínálgatta is a vendégeket. Ezt a műveletet is nagy figyelemmel kísérték. „Nagyon ügyes." „Nagyon kedves." Majd leült a fiatalasszony. Ekkor valamelyik szomszédból áthoztak egy csecsemőt és az ölébe tették. Jól megnézték, hogyan tartja a gyermeket. „Látszik, n °gy jó anya lesz belőle!" „Adja Isten, hogy egy év múlva itt is keresz­telő legyen." A tirpákoknál, amikor az újszülöttet az apja először kezébe vette, a padlásgerendához érintette, azzal a céllal, hogy akkorára nőjön az új­szülött. 14 Az új családtag tűzhelyhez vezetésének, érintésének analógiáit, az új háziállat házhoz kötését biztosító szokások között találjuk meg. Sza­mosszegi adatok szerint az első tojást tojó tyúk farkát a kemencéhez dör­zsölték, hogy ne a szomszédba járjon tojni. A tűzhely kultikus szerepére utal a háztűznéző kifejezés is. Figye­lemre méltó mindaz, amit Márkus Mihály a tirpák Iháztűznézőről leírt. 15 Halál és a ház kapcsolata A halál beálltakor első teendő az ablakok bezárása, elfüggönyözése, a tükör letakarása. Megállítják az órát, kioltják a tüzet, kizavarják a macs­kát. Az ajtót zárva tartják, — csak akkor nyitják ki, ha a ravatal elké­szült. A tirpákoknál, amikor eljön a végső óra, kinyitják a ház minden ajtaját vagy ablakát. Az ablaknyitás szokását Róhein G. általános szláv szokásnak minősíti. 16 A koporsó elhelyezése mindig úgy történik, hogy a halott lába köze­lebb essék az ajtóhoz, mint a feje. 13 Saját gyűjtés 14 Márkus Mihály: A bokortanyák népe. Budapest, 1943. 165. 15 Márkus Mihály: i. m. 185. 16 Róhein Géza: Magyar néphit és népszokások. Budapest, 1925. 158. 140

Next

/
Oldalképek
Tartalom