A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)
Bartha Elek: Népi vallásosság és paraszti műveltség
Népi vallásosság és paraszti műveltség BARTHA ELEK Az utóbbi években, sőt, lassan már évtizedeket is írhatunk, a magyar néprajz, a vallásszociológia területén, a vallástudományok és a történettudományok egyes ágaiban mind gyakrabban vetődött fel egy közelebbről általában meghatározott fogalom, a népi vallásosság kérdése. A terminust használó szakemberek egyúttal ritkán mulasztják el megjegyezni, hogy a vallásosságnak ez a formája még behatóbb tanulmányozásra vár, nem utolsósorban a néprajz részéről. Az a kijelentés is gyakorta elhangzik — nem is egészen alaptalanul —, hogy a magyar tudományos élet eddig viszonylag keveset tett a fogalom tisztázása érdekében, ami pedig nem pusztán egy szűkebben vett szakterület terminológiai problémája, hanem szélesebb társadalomtudományi összefüggéseket is felvet. Annyit jelent ugyanis, hogy egy ply an gondolati rendszer, egy olyan sajátos világkép maradt kívül a tüzetesebb tudományos vizsgálatok körén, amely évszázadokon át uralta és jellemezte a legszélesebb — és nemcsak paraszti sorsú — néptömegek világlátását, életfelfogását. Mindamellett mégsem állíthatjuk, hogy a népi vallásosság a magyar néprajz fehér foltja közé tartozna, s még kevésbé mondható el ez az európai, amerikai és távol-keleti kutatásokról, kutatói iskolákról. Anélkül, hogy a népi vallásosság kutatástörténetének akárcsak vázlatos ismertetésére is vállalkoznék, nem maradhat említés nélkül, hogy német és francia nyelvterületeken a század húszas éveitől fogva jelentős eredményeket értek el ezen a téren, s ezzel csaknem egyidőben pedig az angolszász és a skandináv országokban is fellendült a téma kutatása. Érdekes jelenség, hogy mind Közép-Európában, mind más országokban a népi vallásosság kutatása a korábbi társadalomtudományok hagyományainak megfelelően folyt és folyik ma is, egymásról sokszor alig véve tudomást. Ez egyúttal arra is vezetett, hogy azonos jelenségekhez más-más oldalról közelítettek ami által a népi vallásosságról kialakult összkép differenciáltabbá, árnyaltabbá vált. Szép számmal születtek definíciók, meghatározási kísérletek, amelyek a vallásosságnak ezt a formáját igyekeztek körülhatárolni. Ezek ismertetése most nem lehet feladatom. De enélkül is leszűrhető a különböző definíciókból egy általános kép arról, hogy a különböző tudományos irányok és iskolák a fogalommal kapcsolatban mely jellemzőket tartják szükségesnek hangsúlyozni. A népi vallásosságnak ezek az említett és általában jellemzőnek tartott sajátosságai a következők: 119
