A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 21-23. - 1978-1980 (Nyíregyháza, 1988)

Páll István: Az Észak-Nyírség népi építészete kutatásának eredményei

beszélve a gátakkal egybeépült vízimalmokról. így nem is csodálkozhatunk azon, hogy területünkön csupán egyetlen vízimalomról esik említés, és ez sem a Tiszán épült: Vályi András szerint 1796-ban Ajakon működött egy vízimalom.

90 Annál több szárazmalom volt a területen, még a folyó közvetlen közelébe települt községek is ezeken őröltek. Az első katonai felmérés szerint az Észak-Nyírségben több mint 50 szárazmalom működött, egy-egy községben több is (Fényeslitkén pl. 1847-ben 6 szárazmalom volt, ebből háromban olajat ütöttek.

91

). A felsoroltakon kívül még meg kell emlékeznünk két szélmalomról is: az egyik az első katonai felmérés szerint Tornyospálca mellett egy magaslaton állt; a másikról Fényes Elek tesz említést 1851-ben megjelent munkájában: Kisvarsányról írja, hogy „van itt Kubinyi Ignácznak két kőre járó szélmalma."

92 Egyházi építkezés Korábban már említettük, hogy a szakrális építkezésben a fa felhasználása elég szembetűnő volt. Balogh István már idézett tanulmánya szerint a 18. század végén a Tiszántúl református templomainak majdnem fele faszerkezetű építmény volt.

93 Ez a lakóházak falszerkezetéről fentebb leírtak ismeretében nem meglepő, hiszen a 19. század közepéig fennálló fabőség ezt lehetővé tette. A kereszténység felvétele óta — egészen a múlt századig — az erdős, ligetes vidékek jellegzetes egyházi építménye a fatemplom volt. A 17— 18. században épült faszerkezetek megőrizték a középkori megoldásokat, a Felső-Tiszavidéken a 18. század második felében felvirágzott „a középkori hagyományokon alapuló, népi jellegű fatemplom-építészet (és legnagyobbrészt ekkor épülnek a . .. szép fatornyok is)".

94 Az ÉszaíF-Nyírségben — bár nem olyan számban, mint a tőle keletre fekvő beregi és szatmári részeken — a 18. század végén szintén találunk református fatemplomokat. A 18. század végén és a 19. század elején végzett összeírások szerint 7 fa- és 2 sövényfalú református templom volt a területen.

95 Ide tartozik még két görög katolikus fatemplom is, hiszen „a görög szertartású egyházak hívei általában ragaszkodtak a ko90. Vályi A. i. m. 1/22. 91. Kiss L. Régi Rétköz. 99. 92. Fényes E. i. m. IV/275. 93. Balogh I. i. m. 97. 94. Gilyén—Mendele—Tóth i. m. 131. 95. Balogh I. i. m. 70