A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 21-23. - 1978-1980 (Nyíregyháza, 1988)
Kotigorosko, V. G.: III. századi harcos sírja Bátyú (Bratovo) határában
járás) 8 tártak fel egy csontvázas gazdag női sírt. A leletegyüttest gyöngyök, tükör, orsógomb, ezüstcsat, üvegkocka, korsó és nagy ezüst duplelemezees fibula képezték. 9 A. K. Ambroz a fibulát az i .sz. V. század második felére datálta. 10 Ennek alapján megállapítja, hogy a hasonló maszszív ezüstfibulák elterjedési területe egybeesik Attila birodalmának határaival (melynek központja a Tisza és a Duna középső vidéke). 11 A háború utáni években mentőásatásokat kezdtek a halomsírok feltárására Iza falu mellett a huszti járásban 12 , melyeket Szmisko a kárpáti halomsíros kultúra emlékeinek csoportjába sorolt. 13 Az előkerült leletanyag alapján elvégezhették az izai sírok kulturális-kronológiai vizsgálatát, megalapozva ezzel a kárpátontúli terület I. évezred első fele emlékeinek későbbi tanulmányozását. Ily módon — Kárpátalja római kori népességének történetéről több adat áll rendelkezésünkre. Az utóbbi négy évben lényegesen megváltozott a kép az Ungvári Állami Egyetem régészeti expedíciója által a talajjavítási munkálatok alkalmával végzett intenzív leletmentő tevékenysége következtében. Ez idő alatt az i. sz. I. évezred első felének korábban ismert emlékanyaga új lelőhelyekkel bővült, melyeknek jelentős részén ásatásokat is végeztek. Azonkívül 1976-ban fejezték be az Iza falu melletti i. sz. III. századi sír feltárását. 14 A feltárt emlékek között külön figyelmet érdemel egy négy halomsíbról álló csoport (Bátyú község délnyugati határa, nagyszőlősi járás), mely a Batár folyó (a Tisza baloldali mellékfolyója) bal partján található. Folytak ásatások a legnagyobb halomsíron, amely ettől a halomcsoporttól 400 méterre nyugatra található, s amelyet elegyengettek. A halomsírral kapcsolatban a helybeliek ismernek egy legendát egy török harcos lovával és kincseivel való eltemetéséről. Ezzel a legendával magyarázható a három kincskereső akna, melyekre a halomsír feltárása során bukkantak. (1. kép.) 9. Uo. XXXIII—XXXV. kép. 10. A. K. Ambroz: Fibuli juga jevropejszkoj csasztyi SzSzSzR. SzAI Dl—38. Moszkva 1966, 88. 11. Uo. 12. M. J. Szmisko: Dva kurganni mogilnyiki v okoljicah sz. ízi, Zakarpatszkoj oblasztyi. AP, t. S, Kijev 1952. 13. M. J. Szmisko: Karpatszki kurganyi, 77—80., 115—116. 14. V. G. Kotigorosko: Iszledovanyije pamjatnyikov I. tiszjacseletyija n. e. na tyerritorii Zakarpatya АО, 1976 Moszkva, 1977. 6
