A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 21-23. - 1978-1980 (Nyíregyháza, 1988)

Páll István: Az Észak-Nyírség népi építészete kutatásának eredményei

A telek és a melléképületek A telken általában csak egy lakóház állt, de vagyoni osztozkodás révén a telkek hosszában is aprózódhattak. Több adatunk van arra, hogy a telken egymás mögött több lakóház is épült (Anarcs, Gyulaháza, Tiszabezdéd, Tuzsér, Záhony stb.). A század első felében az is gyakori volt (főleg a szegényparasztság körében), hogy egy fedél alá építettek egyébként teljesen különálló házakat.

75 A porta egyéb épületei közül az istálló (ól) többnyire külön épületként a ház mögött helyezkedett el, de több községből van adatunk, hogy a lakóházzal egy tető alá is építették (Ajak, Mándok, Záhony).

76 A FelsőTiszavidék népi építészete с könyv szerzői szerint ez „a telepítésekkel igazolható német hatás" következménye.

77 Területünk e községeibe viszont nem települt német lakosság, így ezekre nem vonatkozhat a fenti megállapítás! (Hasonló megoldással az ország más területein is találkozunk német hatás nélkül!) 8. kép. Istállós kamra, Zsurk, Dózsa u. 49. (SMF 870. Erdész S. 1977.) 75. Erdész S. gyűjtése, valamint Gilyén—

Mendel«—Tóth. i. m. 28. és Dám L. 1982 75. 76. Erdész S. gyűjtése. 77. Gilyén—Mendele—Tóth i. m. 32. 78. Györffy István: Telekformáink. « Magyar falu — magyar ház. Bp. X943. 116. 64