A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 21-23. - 1978-1980 (Nyíregyháza, 1988)

Páll István: Az Észak-Nyírség népi építészete kutatásának eredményei

Tüzelőberendezés Bátky Zsigmond rendszerezése szerint az Észak-Nyírség a középmagyar vagy alföldi háztípus területéhez tartozik, de attól különbözik is, mivel a szobabeli kemence mellett (vagy helyett) kandalló is állhatott, aminek füstje a pitvar fölé épített szabadkéményen keresztül távozott a szabadba (ebben különbözik a keleti magyar háztípustól). Bátky e házakat kemencés-kandallós házaknak nevezte.

58 Területünk tehát átmenetet képez e két háztípus között, a tüzelőberendezések „hibridizációjának éppoly klasszikus területe, mint Erdély és Moldva északi sávja, ahol a nyílt és zárt tüzelő területe találkozott, s igen változatos, keverék formák jöttek létre."

59 Épp ezért felvetődött egy északkeleti Önálló típus elkülönítésének lehetősége is. A kanddllós tüzelő itteni elterjedéséhez igen kevés adattal rendelkezünk. Az Észak-Nyírség falvaiban nem volt ritka a kandalló önálló tűzhelyként való alkalmazása sem,

60 s önállóan vagy kemencével egybeépítve Szabolcs megye más területein is előfordult (így a Rétközben és a DélNyírségben is).

61 A kandallót Erdélyben valószínűleg már a 16. században használták, a Tiszántúlon csak később terjedhetett el.

62 Ahol nem volt kandalló, ott a szobákban leginkább az Alföldről ismert külső fűtésű „búbos kemence" terejedt el (itt sokkal általánosabb volt, mint a szomszédos Beregben).

63 A konyhában a szabadkémény alá nem tüzelőpadkát, hanem belső fűtésű, hasáb alakú kemencét építettek, amelynek teteje egyben nyílt tűzhelyként is szolgált. „Ezek a kemencék a századfordulón még favázasak voltak, ma már azonban külön erre a célra készített kisméretű vályog- vagy téglaboltozattal rendelkeznek."

64 (Pl. Anarcs, Fényeslitke, Gyulaháza, Mándok, Mezőladány, Tiszamogyorós, Tornyospálca, Záhony stb.). Ezek a konyhabéli szögletes kemencék általában a szobabeli kemencék elbontása után készültek (Tornyospálcán pl. még 1960-ban is!), 58. Bátky Zsigmond: Építkezés = Magyarság Néprajza. Bp. é. n. 2. kiadás 1/159. 59. Barabás—Gilyén i. m. 67. 60. Dám L. i. m. 81—82. 61. Kiss Lajos: Földházak Szabolcs vármegyében. = Néprajzi Értesítő. 1936. és Kiss L.: Régi Rétköz. Bp. 1961., valamint Dám L.: A lakóház és építése Nyírlugoson. = Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. Nyh. 1977. 73. 62. Kosa László: A kandallós tüzelő. = Népi kultúra — népi társadalom. IV. Bp. 1970. 90—92. 63. Bátky Zs. i. m. 157. Ezen adatok ellentmondanak Dám L. azon megállapításának, hogy „A Nyírség északi falvaiban megszüntetik a kandallót, a szobába legfeljebb masina épül..." (Dám L. 1982. 89.) 64. Dám L. 1982. 85. 60