A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 21-23. - 1978-1980 (Nyíregyháza, 1988)

Páll István: Az Észak-Nyírség népi építészete kutatásának eredményei

nác nélküli házak.

53 Anarcsi példák azt mutatják, hogy ott már a 19. század elején megjelentek a díszesen faragott, elő- és oldaltornácos lakóházak. E községben a mestergerenda vége is az oromfal közepe előtt álló tornácoszlopra támaszkodik.

54 (3—4. kép.) Elterjedésük a szatmári területekkel való erős kapcsolatukra utal. A tornácoszlopok „Faragásokkal vagy esztergályozással díszített változatai elsősorban az Észak-Nyírségben" gyakoriak.

55 Hasonló megoldású, ám az Észak-Nyírség népi építkezésétől idegen jellegű épületeket találunk Ajakon, ahol „a helyi lakóházak egy része erősen különbözik a többitől abban, hogy az utcai rövid homlokzaton 70-80 cm-re kiugrik a vértelek, s a csonkakonty nádhéjazata is előrehajol. Ez az építészeti megoldás az „üstökös" palóc házakkal való rokonságra utal. Előfordul, hogy a kinyúló gerendákat oszlopokkal támasztják alá, s ezáltal a ház előtornácos jelleget vesz fel."

56 (Ez utóbbi esetben a községbe a múlt században betelepült hevesi dohányosok által tovább folytatott építési módról lehet szó.) Figyelemre méltók az ún. „kűlábas tornácok"; ezek általában a kisnemesi építkezés jellegzetes tornácoszlop-formai voltak (Szabolcsbákán még kettős oszlopokat is megfigyelhetünk). (5. kép) A paraszti építkezésben ezek utánzásaként terjedt el már a századfordulón, nemcsak az újonnan emelt épületeken, hanem — átalakítás révén — a régieken is. Több helyen előfordult, hogy a régi fa tornácoszlopokat cserélték ki téglából vagy vályogból rakott, henger alakú „kűlábakra" (pl. a Tornyospálca, Rákóczi u. 50. sz. háznál a fából faragott elő- és oldaltornácot lebontották, helyette az udvari hosszú homlokzat elé téglából készítettek kőoszlopos tornácot.

57 (6. kép.) Több esetben csupán az első és utolsó oszlopokat cserélték ki (pl. Ajakon). Külön kell szólnunk a már említett mezőladányi lakóház tornácáról. Az 1880 körül épült háznak az utcai rövid homlokzat előtt vidékünkön szokatlan megoldású, két boltíves oromtornáca volt, melyet kb. 1 méter magasságig felfalaztak. A tornácról nyílt a lakószoba alatt elhelyezett pmce lejárata. A házat 1969-ben lebontották. (7. kép.) 53. Szabó L. i. m. 543. 54. Jankó János 1894-es fotói az Ethnológiai Adattár 277. és 080. sz. alatt. 55. Dám L., i. m. 78—79. ^ 56. Erdész S. gyűjtése. 57. Erdész S. gyűjtése. 57