A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 21-23. - 1978-1980 (Nyíregyháza, 1988)
Páll István: Az Észak-Nyírség népi építészete kutatásának eredményei
Az Észak-Nyírség népi építészete kutatásának eredményei PÁLL ISTVÁN Az általunk vizsgált terület a Vásárosnaménytói Gégényig húzott képzeletbeli egyenestől északra fekszik. Természetes határai keleten és észak—északnyugaton a Tisza, nyugaton a Rétköz. Az irodalomban a fenti területnek több elnevezése van, de abban minden szerző egyetért, hogy az a Nyírség szerves részét képezi. Röviden tekintsük át, hogy a szakirodalom milyen kisebb egységeket különböztet meg az Észak-Nyírségén belül. A terület északi, a Tisza felső kanyarulatán belül fekvő részét a Boro vszky-f éle, 1 majd a Dienes István által szerkesztett és 1939-ben megjelent megyei monográfia is „Tiszazug" elnevezéssel illette, 2 de ezt az elnevezést ma már egy másik, a Tisza—Köörs szögében fekvő terület megjelölésére használjuk. A terület délkeleti részét az imént említett Dienes-féle monográfia „Tiszahát" néven jelöli; ezt lényegében a Kosa— Filep szerzőpárosnak a magyar nép táji-történeti íagolódását tárgyaló könyve „Szatmári Tiszahát" elnevezése is magába foglalja, hiszen a szerzők ide értik a Tisza bal partján fekvő területet Tiszabecstől egészen Záhonyig. 3 (Egyébként a helyi lakosság is ismeri és használja a Tiszahát nevet!) A „Felső-Tiszavidék" elnevezésben is benne foglaltatik e táj egy része, amely tulajdonképpen megegyezik az imént említett Kosa—Filep-féle meghatározással. Az elnevezések közül a Tiszakönyök név a legfiatalabb. Az ezen a néven jelölt kistáj a Kisvársány—Tiszakanyár vonaltól északra a Tisza által alkotott háromszögben terül el és 27 községet foglal magába. Ezt az elnevezést először Dienes István használta egy valamivel nagyobb táj megjelölésére, de nagyobb nyilvánosságot csak Tóth Endrének 1974-ben megjelent „A Tiszakönyök történelméhez" című vaskos monográfiája ál1. Borovszky Samu (szerk.): Szabolcs vármegye. Bp. é. n. 2. Dienes István (szerk.): Szabolcs vármegye. Bp. 1939. 3. Kosa László—Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Bp. 1975. 43