A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 18-20. - 1975-1977 (Nyíregyháza, 1983)
Molnár József: A félezer éves csengeri vásár krónikája
172. Kántorjánosi lakos Lőrinc Sándor vevő, gyflgyei lakos Isszer Izsáktól egy fakó szőrű kancát, hét éves, félszemű: 46 vcfr. 173. Jármi lakos Lébi Mózes vevő, gacsályi lakos Székely Lajostól, egy pely kanca lovat, nyolc éves, deres homlokú, bongyor sörényű, hátulsó lába balkörmös: 95 vcfr. 174. Mátészalkai lakos Isó István vevő, gacsályi lakos Módis Imrétől egy pely herélt koros lovat: 30 vcfr. 175. Ópályi lakos Barta Sándor vevő, gacsályi lakos Éliás Mártontól egy fekete herélt nyolc éves lovat. 176. Sályi lakos Rafael Jákob vevő, nagypeleskei lakos Bálás Ferenctől egy szegsárga holdas homlokú herélt lovat, koros kisded ló: 18 vcfr. 177. Csengeri lakos Blum Ferenc vevő, batizi lakos Andorkó Mihálytól egy pely félszemű tarka hátú kilenc éves lovat: 60 vcfr. 178. Gencsi lakos Erdélyi György vevő, Közép Szolnok megyei újnémeti lakos Szilágyi Lászlótól két daru ökröt, nyolc évesek: 197 vcfr. 179. Nagyszekeresi lakos Jákob Friedman vevő, atyai lakos Barna Jakabtól egy kis fekete herélt lovat, öt éves, háta fehér fótos: 50 vcfr. 180. Börvelyi lakos Gál Péter vevő, Szebenből való és Kasodon juhokat legeltető Zéh Juontól egy kis herélt fekete három éves lovat: 30 vcfr. 181. Zólyom vármegyei lehotai lakos Skultéti András vevő, darai lakos Gabona Jánostól egy setét pely herélt lovat, kilenc éves, К bélyegű: 95 vcfr. Az 1849 augusztusában Világosnál történt fegyverletétel után az alkotmányellenes császári intézkedések lassan jutottak el Szatmár megyébe s annak helységeibe. Szatmár megye kerületi főispánja Uray Bálint 55 (1847-ig csengeri közbirtokos) lett, megyefőnök pedig Kende Zsigmond. Az ő intézkedéseik már szeptemberben kihirdettettek Csengerben is, ti., hogy „a szerencsétlen, elámított, félrevezetett haza és megcsalatott nemzetből a pártütés legyőzetett... a törvény, rend és béke, vagyon és személy bátorság helyre állott, s ily szellemben folytonosan a népet tartani, a forradalom alatt felcsigázott szenvedélyeket, ábrándokat a törvény korlátai közé visszavezetni" kötelesek a világi és egyházi vezetők. Jóllehet gróf Zichy Ferenc cs. kir. országos főbiztos szeptember 18-án kiadott rendelete értelmében „az országban minden nemű gyülekezetek tartása tilos", ennek ellenére a vásárt Csengerben még november 2-án is megtartották, csak ettől kezdve szünetel a hivatalos rendeletek szigorúsága miatt a vásárok tartása, egészen 1850. március 22-ig. 1849. őszétől kezdve Szuhányi Ferenctől teljes joggal átvette Májer Mihály a regale jövedelmeinek hasznavételét s a november 8-án tilalom ellenére tartott gyűlésben kelt irat kortörténeti szempontból is teljes képet ad a helyzetről: „Májer Mihály regáléi haszonbérlő folyó évi (1849) október hó 12-én beadván egy rövid folyamodást ezen városi gyűlés elibe, az idők s események miatti kártalanítása eránt, mely jelen földesúri gyűlés elibe utasíttatott, hova minden vidékeken lakó itteni birtokosok is oly formán hivattak meg, hogy a meg nem jelenők is a többség végzését elfogadni kötelesek: fontolóra vétetvén ezen rövid kérelem, mely is szóval a jelen földesúri gyűlés előtt haszonbérlő által bővebben kimagyaráztatott, meggyőződött abban a többség, hogy részére ismét engedményt kell adni, ily okoknál fogva: 1. Köztudomás szerént ily váratlan, előre nem is gyanítható mostoha országos viszonyok időszakában, hason esetekben közönségesen az engedmények másutt sem tagadtattak meg. 2. Múlt 1848-ik évi kedvezőbb körülmények közt az évenkénti 2358 pfr. haszonbérből 430 pfr. relaxaltatott: miért ne lehetne tehát a mostani szűkebb és mostohább 142
