A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 18-20. - 1975-1977 (Nyíregyháza, 1983)

Molnár József: A félezer éves csengeri vásár krónikája

172. Kántorjánosi lakos Lőrinc Sándor vevő, gyflgyei lakos Isszer Izsáktól egy fakó szőrű kancát, hét éves, félszemű: 46 vcfr. 173. Jármi lakos Lébi Mózes vevő, gacsályi lakos Székely Lajostól, egy pely kanca lovat, nyolc éves, deres homlokú, bongyor sörényű, hátulsó lába balkörmös: 95 vcfr. 174. Mátészalkai lakos Isó István vevő, gacsályi lakos Módis Imrétől egy pely herélt koros lovat: 30 vcfr. 175. Ópályi lakos Barta Sándor vevő, gacsályi lakos Éliás Mártontól egy fekete he­rélt nyolc éves lovat. 176. Sályi lakos Rafael Jákob vevő, nagypeleskei lakos Bálás Ferenctől egy szegsár­ga holdas homlokú herélt lovat, koros kisded ló: 18 vcfr. 177. Csengeri lakos Blum Ferenc vevő, batizi lakos Andorkó Mihálytól egy pely fél­szemű tarka hátú kilenc éves lovat: 60 vcfr. 178. Gencsi lakos Erdélyi György vevő, Közép Szolnok megyei újnémeti lakos Szi­lágyi Lászlótól két daru ökröt, nyolc évesek: 197 vcfr. 179. Nagyszekeresi lakos Jákob Friedman vevő, atyai lakos Barna Jakabtól egy kis fekete herélt lovat, öt éves, háta fehér fótos: 50 vcfr. 180. Börvelyi lakos Gál Péter vevő, Szebenből való és Kasodon juhokat legeltető Zéh Juontól egy kis herélt fekete három éves lovat: 30 vcfr. 181. Zólyom vármegyei lehotai lakos Skultéti András vevő, darai lakos Gabona Já­nostól egy setét pely herélt lovat, kilenc éves, К bélyegű: 95 vcfr. Az 1849 augusztusában Világosnál történt fegyverletétel után az al­kotmányellenes császári intézkedések lassan jutottak el Szatmár megyébe s annak helységeibe. Szatmár megye kerületi főispánja Uray Bálint 55 (1847-ig csengeri közbirtokos) lett, megyefőnök pedig Kende Zsigmond. Az ő intézkedéseik már szeptemberben kihirdettettek Csengerben is, ti., hogy „a szerencsétlen, elámított, félrevezetett haza és megcsalatott nemzetből a pártütés legyőzetett... a törvény, rend és béke, vagyon és személy bátor­ság helyre állott, s ily szellemben folytonosan a népet tartani, a forrada­lom alatt felcsigázott szenvedélyeket, ábrándokat a törvény korlátai közé visszavezetni" kötelesek a világi és egyházi vezetők. Jóllehet gróf Zichy Ferenc cs. kir. országos főbiztos szeptember 18-án kiadott rendelete értelmében „az országban minden nemű gyülekezetek tartása tilos", ennek ellenére a vásárt Csengerben még november 2-án is megtartották, csak ettől kezdve szünetel a hivatalos rendeletek szigorúsága miatt a vásárok tartása, egészen 1850. március 22-ig. 1849. őszétől kezdve Szuhányi Ferenctől teljes joggal átvette Májer Mihály a regale jövedelmeinek hasznavételét s a november 8-án tilalom ellenére tartott gyűlésben kelt irat kortörténeti szempontból is teljes képet ad a helyzetről: „Májer Mihály regáléi haszonbérlő folyó évi (1849) október hó 12-én beadván egy rövid folyamodást ezen városi gyűlés elibe, az idők s események miatti kártala­nítása eránt, mely jelen földesúri gyűlés elibe utasíttatott, hova minden vidékeken lakó itteni birtokosok is oly formán hivattak meg, hogy a meg nem jelenők is a több­ség végzését elfogadni kötelesek: fontolóra vétetvén ezen rövid kérelem, mely is szó­val a jelen földesúri gyűlés előtt haszonbérlő által bővebben kimagyaráztatott, meg­győződött abban a többség, hogy részére ismét engedményt kell adni, ily okoknál fogva: 1. Köztudomás szerént ily váratlan, előre nem is gyanítható mostoha országos viszonyok időszakában, hason esetekben közönségesen az engedmények másutt sem tagadtattak meg. 2. Múlt 1848-ik évi kedvezőbb körülmények közt az évenkénti 2358 pfr. haszon­bérből 430 pfr. relaxaltatott: miért ne lehetne tehát a mostani szűkebb és mostohább 142

Next

/
Oldalképek
Tartalom