A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 18-20. - 1975-1977 (Nyíregyháza, 1983)

Molnár József: A félezer éves csengeri vásár krónikája

Ecsedi láp vizét levezető csatornát (Vajas) s mint tyukodi földesúr fontos szerepet játszott Szatmár megye életében. A reformkori haladásnak nagy kerékkötője volt s Kölcsey Ferenccel és "Wesselényi Miklóssal mindig ellentétben állott. Kölcsey halála után a megye követi tisztét is betöltötte, de Pozsonyban az országgyűlési ifjúság kotlóstojássál dobálta meg. A szabadságharc idején, mint a nemzeti függetlenség ellenzője a Habsburgok mellé állt, s a harcok után magas tisztségeket töltött be. 1849 őszén Szatmár vármegye teljhatalmú biztosa, majd októberben a debreceni kerület császári megbízottja, s 1850-ben a nagyváradi kerület főnöke, főtörvényszéki elnöki tisztet töltött be, s utána a debreceni kerület főispánja lett. Ferenc Józseftől hűséges császárpárti szolgálataiért kapta 1864-ben a bárói rangot, amelyben 187S-ben gyermekeit is megerősítették. 56. A csengeri vásár földrajzi hatóköre az akkori megyebeosztás szerint: Szatmár megye: Amac, Angyalos, Apa, Avasújváros, Aranyosmeggyes, Atya, Bagos, Batiz, Batiz-Vasvári, Becs, Bére, Berend, Berence, Bodpalád, Borhíd, Borzova Borbély, Bujánháza, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csecse, Csegöld, Cseke, Csenger, Csengerújfalu, Dara, Darnó, Dobrácsapáti, Domahída, Ecsed, Egri, Erdőszáda, Erdőd, Esztró, Fehérgyarmat, Fülesd, Gacsály, Garbolc, Gebe, Géc, Gencs, Géres, Gilvács, Görbed, Győrtelek, Gyüre, Hirip, Hodász, Homok, lik, Istvándi, Ivácskó, Jánk, Józsefháza, Kálmánd, Kányaháza, Kaplony, Kasod, Kántorjánosi, Királydaróc, Kisar, Kiskolcs, Kismajtény, Kisnamény, Kispeleske, Kisszokond, Kisszekeres, Kistajti, Kocsord, Komlódtótfalu, Komorzán, Kölese, Kömörő, Kőszegremete, Középhomoród, Krassó, bazári, Lippó, Madarász, Magosliget, Majtis, Mánd, Mátészalka, Matolcs, Méhtelek, Mikola, Milota, Nagyar, Nagyhódos, Nagykároly, Nagymajtény, Nagypalád, Nagypeleske, Nagyszekeres, Nyírcsaholy, Nyírmeggyes, Oláhgyűrűs, Ombód, Oroszfalu, Oroszi, öpályi, óvári, ökörító, Pálfalva, Papos, Pályi, Patóháza, Pátyod, Penészlek, Penyige, Pete, Pettyén, Porcsalma, Pusztadaróc, Rápolt, Réztelek, Ricse, Rozsály, Rózsapallag, sályi, Sár, Sárköz, Sárközújlak, Sima, Sonkád, Szamosújlak, Szamosbecs, Szaniszló, Szamoskóród, Szatmárnémeti, Szatmárihegy, Szárazberek, Szekeres, Szentmiklós, Szentmárton, Tatárfalva, Tiszakórod, Tisztaberek, Tótfalu, Tunyog, Túrterebes, Tyúkod, Udvari, Ojváros, Ura, Uszka, Vadafalva, VáMaj, Vámosoroszi, Vámfalu, Vasvári, Vetés, Zajta, Zsadány, Zsarolyón. Szabolcs megye: Balsa, Bátor, Bércei, Érkenéz, Eszlár, Demecser, Döge, Gáva, Gyulaj, Hajdúdorog, Jákó, Jármi, Kék, Kemecse, Kótaj, Laskod, Litke, Lúgos, Mada, Máriapócs, Nyíradony, Nyírmeggyes, Oros, Or, Papos, Pilis, Piricse, Penészlek, Rakamaz, Szoboszló, Szentkirály, Szentmihály, Timári, Vaja, Vámospércs, Vencsellő. Bihar megye: Bagamér, Bodonos, Bogyoszló, Csehi, Debrecen, Érselénd, Érsemjén, Érszentkirály, Monostor, Monostorpályi, Nagyléta, Nagyvárad, Oláhapáti, Piskolt, Sámson, Sáránd, Szalacs, Széplak, Vajda, Várad. Középszolnok megye: Ákos, Alsóberekszó, Erkávás, Érmindszent, Erszentkirály, Kisfalu, Oláhkeszi, Pér. Tasnád, ÜJnémeti, Uraj. Ugocsa megye: Bökény, Dabolc, Fertősalmás, Halmi, Karácsfalva, Kökényesd, Péterfalva, Szőllős, Tiszaújlak, Túrtereben. Bereg megye: Badaló, Borsóvá, Beregszász, Beregújfalu, CsetfaLva, Munkács, Tiszaadony, Zápszon. Zemplén megye: Bodrogkeresztúr, Bodrogújhely, Hidvég, Sátoraljaújhely, Sajóhidvég, Szörnyeg, Székely, Tokaj, Tőketerebes. Borsod megye: Báj, Sály, Sajószentpéter, Szalonna. Gömör megye: Dabóca, Rimaszécs, Rimaszombat, Zádorháza, Zádorlak. Ung megye: Homok, Minaly, Radvány, Ungvár. Pest megye: Acsád. Sáros megye: Pécsújfalu. Zólyom megye: Lehota. Máramaros megye: Alsóvisó. Nagykunság: Kunhegyes. Erdély: Szeben, Szelistye. Kolozs megye: N. Almás. Lengyelország: Kolomea. Galícia: Nadlvurma. 57. Haynau 1851 májusában vásárolta meg gróf Majláth György Szatmár megyei birtokait s Kisgéc volt uradalmának a középpontja. L. A szatmári Haynau hagyomány Honismeret 1975. 1—2. sz. 78—83. és Rapcsányi László: „Haynau nagyságos úr" Szabolcs-Szatmári Szemle 1976/1. 99—103. 58. A Riskó József által kidolgozott összesítés a következő adatokat tartalmazza: Az itteni regálék öszvetömegelve legelsőben 1836 évi január l-ső napjától kezdve adattak haszonbérbe három évekig, e szerint: Pfr xr 1836. január 1 napjától egy évig a vásárvám italmérés mészárszék 1837. Januártól április 30-ig négy hónapra vásárvám italárulás május 1-től egy évi korcsmáitatás vásárvám Január 1-től december végéig mészárszék 1838. május l napjától nyolc hónapig korcsmáltatás 553 2125 227 184 30 708 20 1140 340 227 960 158