A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 18-20. - 1975-1977 (Nyíregyháza, 1983)

Molnár József: A félezer éves csengeri vásár krónikája

Ecsedi láp vizét levezető csatornát (Vajas) s mint tyukodi földesúr fontos szerepet játszott Szatmár megye életében. A reformkori haladásnak nagy kerékkötője volt s Kölcsey Fe­renccel és "Wesselényi Miklóssal mindig ellentétben állott. Kölcsey halála után a megye kö­veti tisztét is betöltötte, de Pozsonyban az országgyűlési ifjúság kotlóstojássál dobálta meg. A szabadságharc idején, mint a nemzeti függetlenség ellenzője a Habsburgok mellé állt, s a harcok után magas tisztségeket töltött be. 1849 őszén Szatmár vármegye teljhatalmú bizto­sa, majd októberben a debreceni kerület császári megbízottja, s 1850-ben a nagyváradi ke­rület főnöke, főtörvényszéki elnöki tisztet töltött be, s utána a debreceni kerület főispánja lett. Ferenc Józseftől hűséges császárpárti szolgálataiért kapta 1864-ben a bárói rangot, amelyben 187S-ben gyermekeit is megerősítették. 56. A csengeri vásár földrajzi hatóköre az akkori megyebeosztás szerint: Szatmár megye: Amac, Angyalos, Apa, Avasújváros, Aranyosmeggyes, Atya, Bagos, Batiz, Batiz-Vasvári, Becs, Bére, Berend, Berence, Bodpalád, Borhíd, Borzova Borbély, Bujánháza, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csecse, Csegöld, Cseke, Csenger, Csengerújfalu, Dara, Dar­nó, Dobrácsapáti, Domahída, Ecsed, Egri, Erdőszáda, Erdőd, Esztró, Fehérgyarmat, Fülesd, Gacsály, Garbolc, Gebe, Géc, Gencs, Géres, Gilvács, Görbed, Győrtelek, Gyüre, Hirip, Ho­dász, Homok, lik, Istvándi, Ivácskó, Jánk, Józsefháza, Kálmánd, Kányaháza, Kaplony, Ka­sod, Kántorjánosi, Királydaróc, Kisar, Kiskolcs, Kismajtény, Kisnamény, Kispeleske, Kis­szokond, Kisszekeres, Kistajti, Kocsord, Komlódtótfalu, Komorzán, Kölese, Kömörő, Kő­szegremete, Középhomoród, Krassó, bazári, Lippó, Madarász, Magosliget, Majtis, Mánd, Má­tészalka, Matolcs, Méhtelek, Mikola, Milota, Nagyar, Nagyhódos, Nagykároly, Nagymaj­tény, Nagypalád, Nagypeleske, Nagyszekeres, Nyírcsaholy, Nyírmeggyes, Oláhgyűrűs, Ombód, Oroszfalu, Oroszi, öpályi, óvári, ökörító, Pálfalva, Papos, Pályi, Patóháza, Pátyod, Penész­lek, Penyige, Pete, Pettyén, Porcsalma, Pusztadaróc, Rápolt, Réztelek, Ricse, Rozsály, Ró­zsapallag, sályi, Sár, Sárköz, Sárközújlak, Sima, Sonkád, Szamosújlak, Szamosbecs, Sza­niszló, Szamoskóród, Szatmárnémeti, Szatmárihegy, Szárazberek, Szekeres, Szentmiklós, Szentmárton, Tatárfalva, Tiszakórod, Tisztaberek, Tótfalu, Tunyog, Túrterebes, Tyúkod, Udvari, Ojváros, Ura, Uszka, Vadafalva, VáMaj, Vámosoroszi, Vámfalu, Vasvári, Vetés, Zajta, Zsadány, Zsarolyón. Szabolcs megye: Balsa, Bátor, Bércei, Érkenéz, Eszlár, Demecser, Döge, Gáva, Gyulaj, Haj­dúdorog, Jákó, Jármi, Kék, Kemecse, Kótaj, Laskod, Litke, Lúgos, Mada, Máriapócs, Nyír­adony, Nyírmeggyes, Oros, Or, Papos, Pilis, Piricse, Penészlek, Rakamaz, Szoboszló, Szent­király, Szentmihály, Timári, Vaja, Vámospércs, Vencsellő. Bihar megye: Bagamér, Bodonos, Bogyoszló, Csehi, Debrecen, Érselénd, Érsemjén, Érszent­király, Monostor, Monostorpályi, Nagyléta, Nagyvárad, Oláhapáti, Piskolt, Sámson, Sáránd, Szalacs, Széplak, Vajda, Várad. Középszolnok megye: Ákos, Alsóberekszó, Erkávás, Érmindszent, Erszentkirály, Kisfalu, Oláhkeszi, Pér. Tasnád, ÜJnémeti, Uraj. Ugocsa megye: Bökény, Dabolc, Fertősalmás, Halmi, Karácsfalva, Kökényesd, Péterfalva, Szőllős, Tiszaújlak, Túrtereben. Bereg megye: Badaló, Borsóvá, Beregszász, Beregújfalu, CsetfaLva, Munkács, Tiszaadony, Zápszon. Zemplén megye: Bodrogkeresztúr, Bodrogújhely, Hidvég, Sátoraljaújhely, Sajóhidvég, Ször­nyeg, Székely, Tokaj, Tőketerebes. Borsod megye: Báj, Sály, Sajószentpéter, Szalonna. Gömör megye: Dabóca, Rimaszécs, Rimaszombat, Zádorháza, Zádorlak. Ung megye: Homok, Minaly, Radvány, Ungvár. Pest megye: Acsád. Sáros megye: Pécsújfalu. Zólyom megye: Lehota. Máramaros megye: Alsóvisó. Nagykunság: Kunhegyes. Erdély: Szeben, Szelistye. Kolozs megye: N. Almás. Lengyelország: Kolomea. Galícia: Nadlvurma. 57. Haynau 1851 májusában vásárolta meg gróf Majláth György Szatmár megyei birtokait s Kisgéc volt uradalmának a középpontja. L. A szatmári Haynau hagyomány Honismeret 1975. 1—2. sz. 78—83. és Rapcsányi László: „Haynau nagyságos úr" Szabolcs-Szatmári Szemle 1976/1. 99—103. 58. A Riskó József által kidolgozott összesítés a következő adatokat tartalmazza: Az itteni regálék öszvetömegelve legelsőben 1836 évi január l-ső napjától kezdve adattak haszonbérbe három évekig, e szerint: Pfr xr 1836. január 1 napjától egy évig a vásárvám italmérés mészárszék 1837. Januártól április 30-ig négy hónapra vásárvám italárulás május 1-től egy évi korcsmáitatás vásárvám Január 1-től december végéig mészárszék 1838. május l napjától nyolc hónapig korcsmáltatás 553 2125 227 184 30 708 20 1140 340 227 960 158

Next

/
Oldalképek
Tartalom