A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 18-20. - 1975-1977 (Nyíregyháza, 1983)

Korek József: Adatok a Tiszahát neolitikumához

Nagy György, a nyíregyházi vízmű igazgatósága dolgozója értesítette a nyíregyházi múzeumot, hogy a Zajtán folyó töltésépítési munka során mintegy 15—20 gödör került elő sok cseréppel. Az 1973 októberében lebonyolított hitelesítés megállapította, hogy a lelőhely a falu É-i részén fekvő kiemelkedő hát, amelyet jórészt elhordták (17. ábra). A földmunkával megsemmisült lelőhelyen mindössze egyetlen olyan gödröt sikerült találni, amelynek tető alakú mélyedése az altalajban még megállapítható volt. A cserepek 5X8 m-es elszíneződésben jelentkeztek, melynek alakja ovális volt (18. ábra). Az előkerült leletanyag a hídérivel mutat rokonságot (19. ábra). A savas talaj miatt festés alig maradt meg. Az anyagban megtalálható a hengeres nyelű agyagkanál (19. ábra 14) és a láb alakú talpas tálka is. Űj jelenség a fazekak belső bütyökfogója, amely két darabon került elő (19. ábra 16, 17). A durva kerámiában a mélyített, illetőleg a csípett díszítések aránya megegyezik a kisvarsányi lelőhelyen tapasztaltakkal. 14. Jánd-Tiszapart. Szórvány leletként egy kisméretű, behajló peremű tál került elő, oldalán bütyökkel. Még egy másik tálka is van a vásárosnaményi múzeumban, amelynek magassága 5 cm. A vele együtt előkerült vastag falú töredékek telepre utalnak, és e körhöz köthetők. Vásárosnaményi Múzeum, ltsz.: 64.4.1—6. 15. Beregdaróc-Gorny domb. A vásárosnaményi múzeum 3 kaptafa alakú kőbaltát őriz innen, feltehetően nagyobb telepről. 16. Tákos-Jándi út. Csiszár Á. és Csallány D. felszíni gyűjtése során újkőkorba sorolható néhány cserepet talált a lelőhelyen. Vásárosnaményi Múzeum, Ltsz.: 64.45.1—9. 17. Nagyecsed. Kalicz N.—Makkay J. terepbejárása alkalmával találta a lelőhelyet. A begyűjtött anyag a nyíregyházi múzeumba került.

15 18. Sonkád. A tsz területén végzett csatornázás alkalmával került elő a lelőhely, amelyre dr. Bakó Ferenc tarpai állatorvos hívta fel a figyelmet. Az 1974-ben végzett leletmentés anyagát a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi 74.36.1—313. ltsz. alatt. Bakó Ferenc tarpai állatorvos bejelentésére az Űj Élet Mgtsz központjában a leletmentést 1974 júniusában végeztem. A lelőhely a községtől Kre egy kisebb kiemelkedésen fekszik (20. ábra). A munka során nagyobb felületen házat és gödröt bontottunk ki (21. ábra). A ház (1. ház) 540 cm hosszú, 220—240 cm széles gödörlakás, amelynek félkörös bejárata a Ny-i oldalra esett, ferde lejtéssel. A gödör K-i zárófala egyenes, alja lapos, 75—82 cm mély. Az É-i oldalon a ház középvonalában félkörös kiszélesedésben 48 cm mély kerek tűzhely állott, 80X?0 cm átmérővel. A gödör alján 2 edénycsomó feküdt (A—B), amelyből több összeállítható edény került elő. Ezek: behajló szájú edény, középvastag falú agyagból. A perem alatt háromsoros hullámvonal mélyítésű kör, a hasvonalon feltehetően 4 hegyes bütyök. A teljes felületet kettős és egyes körömcsípések fedik. Halvány téglaszínű, kiegészített, m: 24, sz: 24,5, fá: 16 cm. (22. ábra, 1). 13