A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 18-20. - 1975-1977 (Nyíregyháza, 1983)

Molnár József: A félezer éves csengeri vásár krónikája

ártól a mindennapi vásárok után, ide nem értve az országos vásárok napjainak jövedelmeit, úgy külső, mint belsőleg a város részére felajánlott s eszerint a város kérelmének elég tétetett, világosan megemlítvén, hogy csakis az eddigi vámszedési joggal." December 22-én „a vásárvám birtokosok jelenlétében kitűzött árverés megejtése és a vásártérre épített bódék meghagyásáról, a jövőre leendő telepíthetéséről vitatkoztak. Az országos vásárvám bérbeadása megkezdetvén s kellő ideig tartó árverés mellett, a legtöbbet ígérő Schwarcz Simonnak 601 forintért bérbe adódott. Továbbá indítványba hozatott, miszerint a vásártér területén már fent álló és ezentúl felállítandó árúbódékra nézve határoztatott, még pedig a már jelenleg fent állókra nézve, ámbár engedély nélkül állíttattak fel, annak elismeréséül, hogy azon terület, ahol az árúbódék állnak, az illető vásárvám jogosultaké egy bizonyos évenkénti bérmennyiséget fizessenek, mely később fog meghatároztatni. Az ezen túlra létesítendő árúbódék felállítása a vásárvám jogosultak, mint ezen terület birtokosainak, engedélye nélkül fel nem állítható, mire nézve felkéretik az elöljáróság ezen határozat hozatalnak közhírré tétetésére, a bérlő felhivatik. hogy a vásártéren megkezdődő építkezéseket haladék nélkül a felügyelő úrnak vagy pedig az elöljáróságnál jelentse be. Az elöljáróság felhivatik arra nézve, hogy a vásárvám tarifát az illető helyről mielőbb eszközölje ki, melynek egy példányát másolatban a bérlőnek adja át, az eredeti példányt pedig levéltárba tegye." A vásártéri árúbódékkal 1874. augusztus 31-én foglalkozott újból a közgyűlés: „Tekintetes elnök úr előterjeszti miszerint a vásártéren több bódék és tabernák a birtokosság engedélye nélkül állíttattak, illetőleg építtettek fel, s ez által később a vásártérhez jogot ne formálhassanak, kéri a tekintetes birtokosságot ez ügyben a szükséges határozatot megállapítani: A felterjesztett ügy, mely a birtokosság érdekeit kitetszőleg károsítja, köztetszésben részesülvén, minthogy a vasári joghoz tartozó birtokosok a meghívás dacára is meg nem jelentek, a meghívás szerint meg nem jelenésekkel mint belenyugvók tekintetnek, a jelenlévők (Szuhányi Lajos felügyelő, Mauks Istvanßi, Kun József, Mayer Károly, Kaufmann Lajos) által az engedély nélkül felépített épületek iránt következő határozat hozatott: 1. A vásártéren kiknek jelenleg fennálló bódéjok van, melybe rőfös kereskedést űznek, név szerint Berger Tóbiás, Kaufmann Lajos, Kaufmann Miksa, Schwarcz Simon, Bélteky Albert, mint amelyek jelenleg fennállanak. díjfizetés nélkül meghagyatnak, azon kijelentés mellett, miszerint nevezettek kötelesek egy nyilatkozatot kiadni arról, hogy bódéjok a birtokosság engedélye mellett állíttattak fel, és sem a vásártérhez sem pedig a vásári joghoz jogot nem tartanak sem ők, sem pedig utódaik. Megemlítvén, miszerint a fent nevezettek közül kiknek vásári joga van — a vásártérről — azok pedig kiknek vásári joguk nincsen, mindkettőről tartoznak lemondási nyilatkozatot kiszolgáltatni. 2. Megemlíttetik miszerint az első pontban megemlített bódékhoz aránylagos modorban más bódét felállítani engedély nélkül nem szabad. Aki ily bódét vagy árúdat létesíteni szándékozna, azt a felügyelőnél bejelenteni tartozik, s az arra nyerendő engedély kinyerése mellett kezdheti meg az építést évenként 2 fr azaz két frt évi díj illetőleg bér lefizetése mellett, mely összeget a pénztárnok (Mauks István) úr kezébe lefizetni kötelesek s egyúttal az első pontba megemlített nyilatkozatot szinte aláírni tartoznak. 3. A vásártéren állandó tabernákat felállítani a birtokosság engedélye nélkül nem lehet. Az engedélyt nyerő, ha italmérését időközben félbe szakítaná, tabernáját más személyre át nem ruházhatja, mivel engedélye azonnal megszüntettettnek fog te151