A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 18-20. - 1975-1977 (Nyíregyháza, 1983)
Molnár József: A félezer éves csengeri vásár krónikája
mit jelenleg még mellőzni kénteleníttetünk, annyit azonban tisztán nyilatkozhatunk, hogy Csengerben tizenhárom országos vásárok lévén, hányba részes ezekből panaszolkodó Sulyok Gedeon, avagy hány foglaltatik királyi adományba? azt nem láttuk, nem tudjuk, ezt panaszolkodó maga sem fejtette fel a minisztérium előtt. Annyi mindazáltal igaz, hogy jelenleg vásárhelyünk éppen nints, mert hol azelőtt csak szokásból arra fordított helyen, a Szamos folyó vize partján, legrendetlenebb helyen baromvásárok tartattak, ezen helyünk nagy részét a Szamos vízfolyama elmosta, elhordotta, uttzánk vízállásos, semmi tekintetben nem alkalmatos, a vásárvámon pedig ezelőtt is gyakorlatból civakodtak, veszekedtek, verekedtek, s igazán tsak most raboltak, következésképpen, hogy a vásárvámot békességesen használhassuk, semmi legkisebb közös térünk a város erányában állandóan nem lévén, kenteiének valánk a vásárt köz megegyezésből a város alatti fordulós mezei földekre kivinni, és így közös téren tartatván, kénytelenek vagyunk igazságosan a jövedelmet is közösen felosztani, mert különben vásár sem lehet. Ott tartatnak tehát azok a közbirtokosok földjein és rendesen vásárbíróság alakultával csak azóta használhatók békességesen a vásárvámok. Ez és ezek voltak indító okai főképp annak, hogy önzés mellőzésével az igazság kiszolgáltatásánál is főképp a gyakorlatban lévő vásárok elenyésztetését gátló indokoknál fogva, az okosan körültekintő rész által egyezkedés útján a haszonvétel következés húzás nélkül telekszám felosztattasson, s illetőségét mindenki így megkaphassa. A panaszolkodó Sulyok Gedeon úrnak is csak így nem lehet rövidsége, mert ha van telke, megkapja utána illetőségét, ha telkei zálogban vágynak s a vásárvámjáról közöttük nem intézkedett, ragadja vagy ítéltesse meg illetőségét, mert ha vásártér nem nyittathatik, a vásárok is csak az enyészet küszöbén állhatnak. Nem rabolt tehát a köz földesbirtokos semmit, hanem intézkedett, mint tennie kellett, s amit a fenn forgó körülmények miá el sem mulaszthatott. Mivégre a második okmány 37. pontja utáni követelését illeti, arra megfelel az általa beperlett ugyanazon okmány 55. pontja, melyből világos, hogy az földesúr rendelkezése alatt állott, az fizettesse ki közös kisebb királyi haszonvétele jövedelmeiből a düledező épület kiigazítását. Sulyok Gedeon úr panaszára érkezett felszólíttatásunk következtében, tehát élni kívánunk ezen alkalommal, hogy tiszta és sérelmes állásunk a felelős magyar minisztérium elibe terjesztessen. Sulyok Gedeon úr, mint egyes személy sértő és rablással vádló kitételeit megvetjük, hanem mivel egyébiránt céljának nem egyébnek kelletik lenni, mint arányosító pörünk revideáltatása, mi is vagy annak visszaküldetését, vagy szabályozó és tagosító, hazánk törvénye értelmében az antiqua postfundualitás nyomán, proportionális porunkét a fellyebb vitt úton végítélettel és végrehajtással elláttatni kérjük, de azt annyival inkább várjuk is, mivel különben az evictionalis kérdések vagy végrehajthatatlanok vagy csak elítélésük is esztendőket igényel, miáltal újfent a további bizonytalanságba süllyedve a közteherviselés alapja csak bonyolódottabbá, az arányos és igazságos adókivetés szinte lehetetlenné tétetnék." A szabadságharc ideje alatt mindenki mással, sokkal fontosabb ügyekkel volt elfoglalva, s ez az oka annak, hogy a vásárral kapcsolatban nem sok esemény került föl jegyzésre. Az 1848-ban tartott vásárok közül kettőnek a körülményeiről van adatunk: február 25-én az ugaron volt a vásár, iszonyú sárban. — augusztus 18-án pedig a tallón szép tiszta időben. 1849-ben január 19-én a piacon tartották meg a vásárt, — február 9én hasonlóképpen. — Március 3-án az ugarmezőn Halom utca végén. — Május 18-án a mezőbeli ugarfordulón szép időben. — Július 6-án a mezőn az ugar szántáson. — Szeptember 17-én pedig a tallón. Ebből a két esztendőből is fennmaradtak a vásárban gazdát cserélt állatokra vonatkozó adatok, amelyek vásártörténeti szempontból is nagyon fontosak és jelentősek. A jegyzék első lapjának a felső része hiányzott s töredékesen kezdődik a lista: 1848 1. szatmári földmíves Darabán Ferenc adó: egy barna pely kanca öt éves ismeretlen bélyegű ló, fekete csődör hat hetes csikójával: 69 vcfr. 129
