A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 18-20. - 1975-1977 (Nyíregyháza, 1983)

Korek József: Adatok a Tiszahát neolitikumához

ismét hitelesítő feltárást végeztem a területen. A kubikosok által kitermelt részben két gödör alja nyúlt mélyebbre. A szinte teljesen kitermelt gödrök aljában csupán néhány jelentéktelen neolitikus töredék feküdt. A területen jelentkező másik szabálytalan gödör a VIII—

IX. sz-i településhez tartozott, ahol Erdélyi István IX. sz-i települést tárt fel. Még két felületet nyitottunk érintetlen területen, azonban ezek sem tartalmaztak érdemleges neolitkori anyagot, helyette tiszapolgári típusú cserepeket találtunk anélkül, hogy a település határozott nyomait észlelhettük volna. 6. Kisvarsány-Sulyokkert. Az 1962-ben végzett töltéserősítő munka alkalmával a hídéri lelőhelyen talált anyaggal azonos jelenségek és cserepek kerültek elő. 7. Kisvarsány-Kertekálja. A Kovásszeg dombja és a falu között a Máthé-féle telken került elő 1968-ban árokásás közben néhány cserép, amelyet Csiszár Árpád gyűjtött össze és vitt be a vásárosnaményi múzeumba. A kerámiaanyag jellege megegyezik a Kisvarsány-Hídér anyagával, megtaláljuk benne a durva és vékony falú kerámiát, vörös iszapos kidolgozással, feketesávos festéssel. Ltsz.: 72.24.1. 8. Vásárosnamény, Farönktelep. A város szélén elterülő dombhát egyik részét Páskumnak hívják. Az üzem építésekor a korai rézkor elhordott temetőjén kívül a neolitikus telep is megsemmisült. A terület szélén végzett mentőásatás alkalmával megállapítottuk, hogy a korai rézkor tiszapolgári csoportjának települése és temetkezése

12 mellett a neolitikus település eléggé szórványos volt. Az előkerült anyag a hídéri vei megegyezik. Vásárosnaményi Múzeum: 64.30.1—30 ltsz. 9. Vásárosnamény, Sport utca. 1965 nyarán vízvezeték nyomócsövének lefektetésekor a Sport utca végén, közel a Kraszna csatornához 3 tűzhelyet vágtak át. A tűzhelyek a felszíntől 50—60 cm-re voltak. A lelőhely mintegy 100X100 m, emelkedett terület, és a felépült házak alapozásánál gyakran került itt elő cserépanyag. Néhány megmentett cserép (16. ábra 1—9) arra utal, hogy összetétele azonos a hídéri anyaggal, bár az apró kerek bütykök jelenléte egy későbbi periódust sejtet. 10. Tiszaadony-Szívó. Tiszaadony és Tiszakerecseny között a köves út nagy kanyarján túl, mintegy 1 km-re ÉK-re az úttól 400 m hosszú, kiemelkedő hát húzódik. A hát magassága 2—3 m. A területet mélyen szántották, és Csiszár Árpád megfigyelte, hogy a cserepek a D-i oldalon és az É-i nyúlványon sűrűsödnek. A leletanyag (16. ábra 10—13) azonos a hídérivel. Említésre méltó egy használt, törött kőbalta, amelyet másodlagosan csiszolónak használtak fel (16. ábra 13). 11. Cégénydányád-Szamosmeder. Sőregi J. vegyes összetételű anyagot gyűjtött be innen, amelyből egy perem és egy alj töredék biztosan a neolitikumhoz köthető.

13 12. Tornyosapáti-ördöngős lelőhelyről földmunkák során Csiszár Árpád gyűjtött be egy nagyméretű, cipó alakú őrlőkőpárt, több csiszolókő töredéket. A mellette talált vastag falú, pelyvás anyagú töredékek valószínűsítik neolitikumba tartozásukat. 13. Zajta. Az árvízvédelmi munkáknál 1971-ben elpusztult lelőhelyen végzett hitelesítő ásatáson megtalált gödör anyaga ad lehetőséget az értékelésre.

14 Az anyagot a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi 75.37.1—53. ltsz. alatt. 12