A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 18-20. - 1975-1977 (Nyíregyháza, 1983)

Molnár József: A félezer éves csengeri vásár krónikája

fejedelme, Morva Ország órgrófja, Habsburgi és Tyroli gróf sat. Királyi Ítélő Táblánk hites jegyzői egyikének, aki a jelenvalókkal megkerestetni, üdvöt és kedvezést! Felségünk elébe terjesztett hívünk vitézlő Eötvös József királyi tanácsosnak, úgy mindazonáltal mint az idő szerint királyi ügyeink aligazgatója és Magyarországunk Szent Koronája ügyvédjének nevében és személyében, miképpen Szatmár vármegyénkben kebelezett Mező Csenger mezőváros közbirtokosai az országos szintúgy mint a heti vásárok jogát minden törvényes cím nélkül gyakorolják, illetőleg bitorolják, Országunk szent Koronája jogainak világos és súlyos kárával és sérelmével. Mivel pedig a Hármas törvény H-ik része 9-ik címei szerint, minden kiváltságoknak, jelesül pedig a szabad vásárhelyeknek és szabadalmaknak is egyedüli kútfeje a Fejedelem lenne, és az ő kiváltsága nélkül illyetén vásári jogot senki sem birtokolhatna, ez iránti bíráskodás pedig királyi Ítélő Táblánkat illetné, annakokáért esedezett Felségünk előtt fent említett Előterjesztő tartozott jobbágyi hódolattal az iránt, miszerint ótet alkalmas jog orvoslattal, tudniillik kegyelmes meghívó Parancsunkkal ellátni méltóztatnának s ne hagynók őtet törvényes jogaitól megfosztani. Mivel pedig az igaz kérelem senkitől meg nem tagadtathatik, de egyébként is felhívott törvények nyomán a vásári kiváltság adományozása egyedül csak a Fejedelemhez tartozván, ország lakosai közül senki által önkényt, tetszése szerint nem gyakoroltathatik, hanem a kiváltságos levél elő nem mutatása esetében törvényes cím nélkül bitorlott vásári gyakorlat egyszerűen megsemmisítendő s eltörlendő lenne, a pereskedőknek végre az 1723. 26-ik törvénycikk rendeletéhez képest a megjelenésre és védelmezésükre egy bizonyos s elégséges határidőt kellene kitűzni, avégből Neked jelen levelünk soraiban kegyelmesen meghagyván, szorosan parancsoljuk, miszerint vévén e levelünket, híveink vitézlő Nagy-Kállói Kállay Dánielt, Fogarassy Lászlót s több más valóságos közbirtokosait fent érdeklett Mezó-Csenger mezővárosunknak, előtted megnevezendőket, egyenkint s mindnyájókat, kik az ottani vásárjogokat gyakorolják, jelen meghívó Parancsunk hiteles másolatának kézbesítése mellett, folyó évi September hónap 9-dik napjára s több utána következő törvényes napokra, Királyi Ítélő Táblánk eleibe, annak módja szerint megjelenendőket megidézni s meghívni, azután pedig az általad eképpen megtett idézésről szokott Bizonyságlevelet a fent nevezett előterjesztő részére kiadni kötelességednek ismerjed, a közigazság úgy hozza magával, különben nem cselekedendő, s jelenvalók megolvasása után visszaadandók lesznek a bemutatónak. Költ Szabad Királyi Pest városunkban, Február tizedik napján, Urunk ezernyolcszáz negyvenötödik évében. Olv. és kiadta szigethi Szerencsy István cs. k. F. S. I. törv. igazgatója, és Arad megye főispánja m. к. P. H." A nyomtatott szövegű iraton kézzel írva ez volt olvasható: „Hogy jelen másolat az eredeti meghívó s kezemnél lévő Paranccsal mindenben megegyezik hitelesen bizonyítom. Kelt Pesten Március 10-én 1845. Tarjányi Vilmos m. k. a Tettes kir. I. tábla hites jegyzője." Kívül pedig a címzés: Nemes Barcsay Jánosnak53 ezen Idéző levél törvényesen adandó. Határnap 1845. év. September 9. napja." Hogyan folyt le ez a nagyszabású terv nincs róla semmi bizonyítékunk, de azt tudjuk, hogy minden maradt a régiben, s a megszokott arányban osztották szét a regáléi jövedelmet. A következő pár évből csak azt ismerjük, hogy az egyes vásárok milyen körülmények között mentek végbe: „1845. február 7-én a kolerás temető felé a mezőn tartották a vásárt. — Május 23-án az ugarmezőn, Tót utca vége alatt nyugatról, szép csendes időben. Nagy sokadalom volt noha az árvíz is hátráltatta." 1846-ban január 16-án „a piacon volt a vásár fagyos időben. — Március 20-án a mezőn, a Halom utcai ugarfordulóban. — Június 12-én az ugarmezőn nagyon száraz időben. — Augusztus 14-én Halom utca alatt a tallón. — November 20-án a tallón, száraz, fagyos időben." „1847-ben február 5-én a mezőn volt a vásár. — Március 19-én szintén szép száraz időben. — Április 23-án az ugarmezőn, szép időben. — Május 14-én hasonlóképpen az ugarmezőn, de a Szamos hídja járható nem lé124