A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 18-20. - 1975-1977 (Nyíregyháza, 1983)

Molnár József: A félezer éves csengeri vásár krónikája

ezen határnapok kihirdetésére és a nagykárolyi, szatmári és csengeri vásárokban is doboltassék ki vásárbíró uraimék." A további intézkedést így rögzítették: „Amennyiben a folyó év augusztus Nagyboldogasszony napi csengeri vásár éppen azon ünnepnapra esne, a fent írt alkalommal hirdettessen és doboltasson ki, hogy ezen vásár az utána egy héttel következő pénteken fog megtartatni. A belső cédulaház eránt meghatároztatott, hogy a vásárvámi jövedelemből az ablakok üvegtáblái és fél elveszett fatábla igazíttassanak s újíttassak meg, a szoba vakoltasson és meszeitessen, egy hosszú asztal, négy karszék, egy hosszú szék készíttessen belé, télére a nyári időben egy szekér tűzifa vétessen, felvágattatva rakattasson az árestomba, melynek hibás padlása is bedeszkáztasson. Az épület minden ablakai, ajtajai a vásárbírák felügyelések alatt zárva tartassanak, annak külső alja körül feltöltessen, a Mózes mészáros által oda csinált ártalmas gödör a költségén jól behányattasson. A vásári négy kerülők címeres sárga lajblijaik eránt végeztetett: a vásárbírák minden vásár végével letétessék a kerülőkkel ezen lajblikat és csak a vásári napokon adják nékik ki, hogy időközben ne nyőhessék. A deszka cédulaház ajtaja eránt határoztatott: az úgy igazíttasson meg, hogy a derekán kétfelé fűrészelve négy sarokra legyen, és csak a fele része nyitódjon ki vásár alkalmával, hogy a nép betódulása ez által megakadályoztasson." Az előre jelzett időben, augusztus 20-án, a vásárvám bérbeadásáról így számol be a jegyzőkönyv: „E mai napra határozott vásárvámnak haszonbérbe való kiadása céljából a közelebbi két esztendő vásárvámi jövedelmek a jegyzőkönyvből összveállíttatván, amennyiben az esztendei tiszta jövedelem a költségeken kívül 1250 váltó forint körül mutatott, meghatároztatott, hogy ezen summán kezdődjön el az árverés, s a kótyavetyélni akarók pedig száz váltó forint bánompénzt tegyenek le előre. E szerént az árverés útján Májer Mihály, Samu Farkas, Jákob Dávid, Mátyás Jákob, Márton Béni, Fisser Mihály és Brandli János

31 kótyavetyélek közt Májer Mihály mint legtöbbet ígérő 1700 azaz ezerhétszáz váltóforintokért lett esztendőnkén ti haszonbérlője a csengeri vásárvám jövedelmének, e következő feltételek mellett: 1. E folyó év Szent Mihály napi vásártól kezdve három esztendőkig tart a haszonbér. 2. Minden esztendőben négy szakaszokban három hónaponként előre fizetődik a haszonbéri summa, 425 váltó forintjával, Soltész Nagy József földesúri perceptor úr kezéhez, mi ha nem teljesíttetnék a vásárvám jövedelem tüstént újra fog kótyavetyéltetni, és az történhető hiány a költséggel együtt a fent nevezett haszonbérlőn fog megvetetni, a kötéslevélben kimagyarázott módon. 3. A vásárvám az eddig gyakorlott tarifaként szedettethetik. 4. A vásárhoz tartozó facédulaház, asztal, székek, kasszaláda sat. inventarium mellett felelet és hasonló állapotban leendő visszaadás terhe alatt fognak általadatni. 5. Amennyiben a földesuraság élet és sertésvásárt is akar felállíttatni, az első haszonbéri esztendőben ezekért az árúsok semmit sem fognak fizetni. 6. A földesuraság jussai fenntartására és némely vásári büntetések elintézésére, úgy nemesi útileveleknek megvisgálására a földesuraság közül első esztendőben a Méltóságos gróf Teleki-ház, második esztendőben a Tekintetes Szuhányi uraság, harmadik esztendőben a Tekintetes Sulyok és Eötvös successorok fognak egy felvigyázó vásárbírót kinevezni, kinek minden vásárkor öt váltóforint napidíjat fog a haszonbérlő fizetni. A külső vásári tabernák a múlt esztendőben 700 váltóforintért adódván ki haszonbérbe egy esztendőre, ezeknek is árverés útján újabban való kiadása ezen summában kezdődvén, 100 váltóforint bánompénz letétele mellett. Erre nézve árverők voltak: Májer Mihály, Samu Farkas, Jákob Dávid, Mátyás Jákob, Jónás Jákob, Áron Majer, Herman Kapli, Farkas Lévi és bánompénz letétele nélkül Tekintetes Kerekes István32 csengeri közbirtokos úr, és a haszonbérlés az utóbb nevezett Kerekes István úron, mint legtöbbet ígérőn maradt, esztendőnként 820 azaz nyolcszázhúsz váltóforintért a folyó év Szent Mihály naptól kezdve három esztendőkig oly feltételek mellett, hogy a fizetés itten is azon négy szakaszokban fog a felül kinevezett földesúri 102