A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 15-17. - 1972-1974 (Nyíregyháza, 1982)
Fodor István: Wo hat der Mönch Julianus die östlichen Ungarn aufgefunden?
Sztepánov szerint a .burtasz' megjelölés alatt a volgai bolgároktól függő viszonyban lévő különböző népeket kell értenünk, köztük magyarokat is (!). St'epanov, P. D. Drevn'eisi period istoriji mordovsikogo naroda (do XIII. v.). Zapiski MordNII, 15 (Saransk, 1952) 190—191.; Ua., Os Pando. (Saransk, 1967) 106. — N. F. Kalinyin véleménye szerint egy — etnikailag különböző népeikből álló — erős törzsszövetséget takar, melynek élén a Volga-könyök vidékén élő burtaszok törzse állott, s ebbe a törzsszövetségbe a velük rokon mordvin törzsek is beletartoztak. [Kalin'in, N. F., Chalikov, A. H., Itogi arheologiceskih rabot za 1945—1952 gg. (Kazan', 1954) 61—62.] — Az arab és orosz források alapján többen határozottan elvetik a mordvin— burtasz azonosságot, és a burtaszokban török nyelvű népességet látnak. [Zahod'er, B. N., Kaspiski svod sved'en'i о Vostocnoi Evrope. 1. 1. (Moskva, 1952) 252.; Cermenski, p. N., Mat'erialy po istoriceskoi geografi Mescery. „Arheograficeski jezegodn'ik za 1960 g." (Moskva, 1962) 50.; Popov, A. I., Nazvan'ija narodov SSSR. (Leningrad, 1973) 111—121. — Már kéziratom lezárása után jelent meg A. H. Halikovnak egy előadása, melyben röviden érinti a burtasz kérdést is: Chalikov, A. Ch., osnovnyje etapy formirovan'ija tatarskogo naroda „T'ezisy dokladov itogovoi naucnoi sessiji za 1972 god." (Kazan', 1973) 144—148. A burtaszokat a bolgárokkal rokon, vegyes etnikumú népnek tartja a szerző, akik a VII. század közepe táján délről a Szura felső szakaszának vidékére húzódtak. Feltevése szerint a magyarságot a bolgárok és burtaszok kényszerítették a Középső Volga vidékének elhagyására, a VIII—IX. században, s az itt maradt magyar töredékek valószínűleg a burtaszokba olvadtak be. Bár nem ismerjük a szerző bizonyítékait, a keleten (Magna Hungáriában) maradt magyar töredékekkel kapcsolatos elgondolásával a jelen tanulmányban említett okok miatt nem tudunk egyetérteni. 18. Ez aligha lehet azonos Szuvar városával. (Györffy Gy., Napkelet felfedezése. 18, 224.), mivel a jelentés a következőkben azt említi, hogy Julianus innen indult Nagy-Bolgárországba. Már pedig Szuvar — bár viszonylagos önállóságot élvezett, amire alább még visszatérünk — з Volgai Bolgárországhoz tartozott. 19. Dörrie, H., i. m. 156—157.; Györffy Gy., Napkelet felfedezése 42—43. 20. Perényi J., i. m. 497. 21. Smirnov, A. P., volzskije bulgary. Trudy GIM. vyp. XIX. (Moskva, 1951) 167—170, 229—233, 265—270. 22. Néhány fontosabb beszámoló: Baskirov, A. S., Pamjatn'iki bulgaro—tatarskoi kul'tury na Volge. Kazan', 1929.; Smirnov, A. P., Volzskije bulgary. 168—270.; Ua., Osnovnyje etapy istoriji goroda Bolgara i'ego istoriceskaja topografija. MIA, 42. (Moskva, 1954) 302—324.; Ua., Suvar. Trudy GIM. vyp. XVI. (Moskva, 1941) 135—171.; Egerev, V. V., Arhit'ektura goroda Bolgara. MIA, 61. (Moskva, 1958) 360—391.; Chovanskaja, O. S., Oboron'it'el'naja sist'ema goroda Bolgara. Uo. 316—329.; Chalikov, A. Ch., О stolice domongolskoi Bulgariji. SA, 1973. No. 3. 83—99.; Ua., Stolicata na volzska Bulgarija ot domongolskogo vrem'e. Arheologija, 15 (1973) kn. 21—37. 23. Smirnov, A. P., Ocerki po istoriji drevn'ih bulgár. Trudy GIM. vyp. XI. (Moskva, 1940) 78.; Ua., Volzskije bulgary. 30.; Chalikov, A. Ch., О stolice ... 92.; Ua., Stolicata ... 23. 24. Osel nevével kapcsolatban M. I. Artamonov feltette, hogy ez összefüggésben lehet az eszkil bolgárok nevével. Így elképzelhető lenne, hogy ez a város a bolgárok eszkil törzsének központja volt, továbbá, hogy az eszkil törzs a Volga jobb partján lakott. [Artamonov, M. I., Ocerki drevn'e'sei istoriji chazar. (Len'ingrad, 1936) 102.; Smirnov, А. P., Volzskije Bulgary. 265.] Ez a kérdés számunkra azért figyelemre méltó, mert szakirodalmunkban felmerült az az elgondolás, hogy a székelyek eredetét egy eszkil-bolgár töredék honfoglalás előtti csatlakozásával hozhatjuk kapcsolatba. [Györffy Gy., Tanulmányok a magyar állam eredetéről. (Bp. 1959) 68.] A volgai bolgárok eszkil törzsét azonban legtöbben Ibn Ruszta és Bakri tudósítása alapján (ti. „a magyarok határai közül az első" a besenyők és az eszkil bolgárok között fekszik, ld. MHK, 167) a bolgárok legdélebben élő törzsének tartják, ([ujabban a volgai bolgár törzsek elhelyezkedéséről: Kazakov, E. Р., К voprosu ob etniceskom sostave i lokalizaciji naselen'ija rann'e—bulgarskogo gosudarstva. „T'ezisy dokladov naucnoi koníerenciji molodyh uc'onyh." (Kazan', 1967) 75—78.] 25. Smirnov, A. P., Volzskije bulgary. 265—266.; Kalin'in, N. F., Chalikov, A. Ch., i. m. 92—93. [N. F. Kalinin az általános felfogástól eltérően Osel helyét nem a Káma-torkolattól kissé délre teszi (a jobb parton), hanem ettől délebbre, az egykori Bulgár magasságától lejjebb. Véleménye szerint Osel a mai Bogdaskino falu határában levő földvárral azonos. 26. Polnoje sobran'ije russkih letopisei. t. 25. (Moskva—Len'ingrad, 1949) 117. 27. Smirnov, A. P., Volzskije bulgary. 153—166.; Ua., Drevn'aja Rus' i Volzskaja Bolgarija. „Slavjan'e i Rus'." (Moskva, 1968) 167—172. 28. SRH. I. 114—115. — Az Anonymus által említett bolgárok nem lehettek dunai bolgárok, mert — mint azt Györffy György hangsúlyozta — azok magyar neve nándor volt. (Tanulmányok... 61., 134. j.) 29. A keleti kútfők feljegyzése szerint (Isztakhri, Ibn Haukál) az északi vidékekre induló keleti kereskedőket azzal ijesztgették, hogy az ottani népek minden idegent megölnek. Nyilvánvaló, hogy jövedelmező prémkerejgkedelmüket féltették a bolgárok keleti konkurrenseiktől. V. 63
