A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 15-17. - 1972-1974 (Nyíregyháza, 1982)

Erdész Sándor: Adatok a magyar kígyótisztelethez

a rendelkezésünkre álló adatokból leszűrhetően — a magyar nyelvterületen! ment végbe; egyrészt a népi hitvilágunk korábbi eredetű kígyómondáinak, másrészt a szomszédaink hiedelemanyagának felhasználásával. Az emberbe búvó kígyóról szóló népi felfogás Európa nagy részén megtalálható. Mégis e képzetkor legteljesebb változatai nálunk kerültek elő. „Kígyó az emberben" mondatípus lényeges része: „a kígyó kicsalogatása forró tejjel", csak nálunk található meg. A hálátlan kígyó (AaTh 155) ímesetipusnak önálló változatcsoportja alakult ki a magyar nyelvterületen. A kígyót — az ide tartozó magyar népmesékben — nem tűzből, hanem kő alól mentik ki. A népi gyógyászait a gyógyításhoz élő és megölt kígyót, kígyóbőrt, kígyózsírt és kígyólevet használ fel. A magyar kígyóval való gyógyítás hiedelemkör, véleményünk szerint, a római Aesculap-kultuszból veszi eredetét. A kígyónak az ókorban különös gyógyító erőt tulajdonítottak. A görög Aszklépiosz-kultusz a római provinciákba, így Pannóniába is eljutott. A kígyó betegségűzó, gyógyító kultusza a római birodalom hanyatlása után is fennmaradt, s a Kárpát-medencében sajátos viszonyok között fejlődött tovább. A magyar „kígyóvarázsló" olyan természetfeletti képességgel rendelkező ember, aki a kígyót tetszése szerinti helyre küldheti, s ezáltal a „farkasküldő", vagy „patkányküldő" személyhez hasonló. A kígyókővel kapcsolatban változatos mondák, hiedelmek találhatók a magyar nyelvterületen Említettük, hogy többféle kígyókő van. Véleményünk szerint magyar etnikai sajátossággal rendelkeznek azok a mondák és hiedelmek, amelyek a kígyó fújta kővel kapcsolatosak, illetve azok a mondák, amelyek a kígyókőnyalásról szólnak. A fehér kígyó és a sárkánykígyó korábbi tárgyalásával, a közönséges kígyó jelenlegi vizsgálatával a magyar kígyókultuszhoz tartozó hagyományanyag rendszerezését kívántuk elérni, az interetnikus kapcsolatok hatását kívántuk bemutatni. A szerteágazó témánk miatt egyes részletkérdésekre nem fordíthattunk figyelmet. Mégis reméljük, hogy munkásságunk nem volt hiábavaló a magyar kígyókultusz további kutatásának előmozdításához. Erdész Sándor 180