A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. - 1969-1971 (Nyíregyháza, 1972)

Balogh István–N. Dikán Nóra: Iratok Szabolcs megye gazdasági helyzetéhez 1945 elején

16. old.) így pusztult el a nyíregyházi villanytelep is. A barbár pusztítás során mintegy 3 és félmillió pengő kárt szenvedett. A helyreállítási munka a város felszabadítása utáni napokban megindult. 1945 februárjában már Nyíregyházán, igaz korlátozott mértékben, de megkezdődött az áramszolgáltatás. A fűtőanyag hiánya miatt azonban a villanytelep még az év második felében is igen nagy nehézségekkel küzdött. Az iratban közölt kérésre a főispáni titkár a szovjet katonai alakulatok ígéretét tolmácsolja a Nyíregyházi Villamossági RT felé, miszerint segíteni fogják a hálózatot teljesen üzemképes állapotba hozni. Balogh István — N. bikán Nóra Tartalomjegyzék 1. Fazekas János polgármester jelenti Szabolcs vármegye alispánjának a szegénygondozás helyzetét. (1945. január 27.) 2. Fazekas János polgármester jelenti Szabolcs vármegye főispánjának a gyógyszerek összegyűjtésére és a fertőző betegségek megelőzésére tett intézkedéseit (1945. február 3. Fazekas János polgármester jelenti Szabolcs vármegye alispánjának Nyíregyháza lakásviszonyait (1945. február 7.). 4. Szabolcs vármegye alispánja jelenti a földművelésügyi miniszternek a megye állatállománvát, az üzemképes traktorok számát és a szükséges üzemanyag mennyiséget (1945. február 11.). 5. Erőss János főispán jelenti az iparügyi miniszternek a Nyírbogdányi Petróleum gyár állapotát (1945. február 12.). 6. Klár Dezső javaslatot tesz Szabolcs vármegye főispánjának a mezőgazdasági munkák megszervezésére (1945. február 12.). 7. A nyírbaktai járás gazdasági felügyelőjének jelentése Erőss János főispánnak a járásban levő uradalmak állapotáról (1945. február 12.). 8. A polgári termelő bizottság támogatást kér Szabolcs vármegye közellátási hivatalától az Általános fogyasztási Szövetkezet részére és sürgeti a só és ecet kiutalását (1945. február 13.) 9. Szabolcs vármegye főispánja a pénzügyminiszterhez intézett előterjesztést a szeszgyárak működésének a megindítása céljából (1945. február 15.). 10. Fazekas János polgármester jelenti Szabolcs vármegye alispánjának az elmenekültek számát,a város élelmiszer és terménykészletét (1945. február 16.). 11. Erőss János főispán utasítja Nyíregyháza polgármesterét és a járási főszolgabírókat, hogy konyhakertek létesítése céljából telkeket juttassanak a földtulajdonnal nem rendelkezők számára (1945. február 18.). 12. a) A nyírbogdányi gazdátlanul hagyott gyümölcsösök kishaszonbórbe adása (1945. február 24.). 12. b) A bérleti szerződések jegyzőkönyvei (1945. március 12.). 12. c) A nyírbogdányi járás főszolgabírója jelenti az alispánnak a gyümölcsösök kishaszon bérletbe adását (1945. március 14.). 13. A nyíregyházi Júlia-malom tulajdonosa bejelenti a polgármesteri hivatalnak a német és a fasiszta csapatok által okozott károkat (1945. február 28.). 14. Erőss János főispán elutasította Nagyvarsány lakosságának kérelmét, a Rochlitz Dávid és fiai tulajdonát képező mezőgazdasági ipari üzemeknek a község lakosai részére való átadását (1945. február. 28.). 15. A baktalórántházi ipartestület jegyzőkönyve a kisiparosok helyzetéről (1945. március 16. Kerekes Béla gazdasági felügyelő jelentést küld Szabolcs vármegye főispánjának a Dessewffy-uradalmak állapotáról (1945. március 5.). 17. A büdszentmihályi nemzeti bizottság utasítja a termelő bizottságot a mezőgazdasági munkák megkezdésére, a cselédség járandóságának kifizetésére és a kisbéreltek biztosítására (1945. március 24.). 18. A kisvárdai nemzeti bizottság intézkedései a község kereskedelmi életét, ipari és mezőgazdasági termelését érintő ügyekkel kapcsolatban. (1945. április 17.). 19. A Nyíregyházi Villamossági Részvénytársaság jelenti a főispáni hivatalnak működésének megindulását (1945. április 25.). 132