A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. - 1969-1971 (Nyíregyháza, 1972)

Erdész Sándor: Fehér kígyó a magyar néphagyományban

fürdőkben fehér kígyók vannak" (MNA). Görömbölytapolca és Mikola gyógyvizeiben — a néphit szerint — korábban fehér kígyó úszkált, ezért van a víznek gyógyító ereje.

85 A ház körül, a kútban élő fehér kígyót ugyancsak hasznosnak tartják. kSóváradon azt mondják, hogy a kígyótól jóízű a kút vize (MNA). „Minden jóízű kútban van kígyó" (Salánk, MNA). „A kígyó őrzi a víz tisztaságát" (Gyimesközéplok, MNA). Egyes juhászokról mondják, hogy csobolyóba, korsóba kígyót vagy siklót tettek, hogy hűtse a vizet (Sióagárd, Sükösd, MNA). Lédecen, az előbbihez hasonlóan úgy tudják, hogy a kutakban kígyók tartják a hideget (MNA). A vízben élő kígyó, a gyógyítóerő mellett, mágikus tulajdonságokkal is rendelkezik. Például emberi hangon beszél, boszorkányság ellen véd. Tiszacsécsén jegyezték fel a következőket: „A közeli hegyek forrásaiban él. Éjjel 11 és 12 óra között emberi hangon beszél, megmondja, meddig él valaki, vagy ha rontása van, hová merre menjen, kihez. Ma már nincs meg, de Csecse mellett is volt még egy természetes langyos forrás, ahová köszvényesek jártak, ebbe is ilyen fejércsuszó lakott" (MNA). Gyimesközéplokon azt tartják, hogy aki fehér kígyó által lakott vízből iszik, azon nem fog a boszorkányság (MNA). Megemlítjük, hogy a népi gyógyászat körében a kígyóval való gyógyítás (zsírjával, szárított bőrével stb.) igen elterjedt,

86 melynek tárgyalását ez alkalommal nem tartjuk feladatunknak. 3. Kincskeresés a fehér kígyó csontjával. A kígyócsontról többféle hiedelem él, gondolunk itt a kígyócsontba lépés és a láthatatlanná válás motívumokra. Gönczi — fehér kígyó mágikus csontjával kapcsolatos — tudósítását teljesen más vonatkozásúnak tartjuk, ezért — annak ellenére, hogy variánsairól tudnánk — témánkhoz soroljuk: „A mely mogyorófa kigyöngyözik, az alatt olyan mélyen ásnak, mint a milyen magasan van a fán a gyöngy. Lenn fehér kígyót találnak, melyet a már készen tartott forró vízzel leöntenek, hogy megdögöljék. A megdöglött kígyónak a hátában lévő keresztcsontját kiveszik. A ki ezt a keresztcsontot a szájába veszi, olyan mélyen lát a földbe, mint a milyen mélyen a kígyó feküdt s így a földben lévő pénzt bárhol megláthatja. Az ilyen ember előtt к fölnyílnak."

87 Kígyókirály A fentiekben már láthattuk, hogy a házikígyót, melynek ugyancsak fehér színe van, tarajos, csontkoronás állatnak tartják, akárcsak a kígyók királyát. A kígyókirály viszont nem házaknál él, hanem kizárólag erdőkben; továbbá a házikígyónál nagyobb méretű, s a mesék, hiedelmek szerint piros tarajos, vagy aranykoronát visel. A kígyókirály a kígyók felett uralkodik. Döbrétei (Göcsej) adat szerint „piros tarajú fehér kígyó, a kígyók királya ül a kincsen."

88 Letkésen mondják, hogy a kígyókirálynak aranykorona van a fején.

89 Zsarolyánban hallottuk egy mesemondótól a következőket: „A fehér kígyó a 85

Ethn. 1932. 171. 86 Diószegi Vilmos: Embergyógyítás a moldvai székelyeknél. Népr. Közi. V( 19(50). 3 — 4. sz. 92.; Ethn. 1899. 306.; Ethn. 1901. 220.; Farkas József: Bakos Ferenc, a mátészalkai parasztorvos. Jósa András Múzeum Évkönyve X(1967). Bp., 1968. 151.; Gönczi Ferenc: Muraköz és népe. Bp., 1895. 328. 87 Gönczi i. m. 1914. 227. 88 Ethn. 1901. 412. 89 Ethn. 1895. 232. 87