A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. - 1969-1971 (Nyíregyháza, 1972)

Csallány Dezső: Rovásírásos emlékek a Kárpát-medencében

28. Up. А с rovásjel a török rovásábécében nincsen meg, a székely-magyarban szerepel, jelét a székely-török к jelből vették át. (Lásd Margitsziget feliratát.) Az ad rovásjel megmaradt a nikolsburgi ligatúrák közt. Az ag rovásjel talán azonos az acf jelével. Az / jele a török ábécében hiányzik, a székely-magyarban jelenik meg először szilvamag alakú jelével, de a magyar rovásemlékek között kerek alakjával Margitszigeten és Mezőberényben korábbi időből is ismeretes. A gy rovásjele a török ábécében nincsen meg, talán változott formában és hangértékkel került át a székely-magyar rovásírásba. Az ä jele a régi török ábécében hiányzik, a székely-magyarban külön is megvan, a magyar rovásírásban már a XIII. században szerepel Margitszigeten. A h rovásjel ugyancsak hiányzik a régi török ábécében, a székely-magyarban már megjelenik. Az i rovásjele már a korai magyar felirati emlékeken szerepel, így természetszerűleg nemcsak a török ábécében, hanem a székely-törökben is meg kell lennie. Az aq rovásjele a nikolsburgi ligatúrák közt en-c átváltozott hangértékkel megtalálható. A most közölt tokaji rovásemléken hasonló jel fordul elő, a másik, hárpmszögű rovásjel a karácsonfalvi feliratról ismert. 139