A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. - 1969-1971 (Nyíregyháza, 1972)

Balogh István–N. Dikán Nóra: Iratok Szabolcs megye gazdasági helyzetéhez 1945 elején

Jegyzetek 7 — 3. számú irat. A Magyar Közlöny első számában (1945. január 4.) a népjóléti miniszter rendeletet adott ki abból a célból, hogy a felügyelete alá tartozó intézmények állapotáról megbízható adatokat szolgáltassanak. A 40.001/1945. N.M. sz. rendeletre a megadott szempontok szerint felméréseket kellett végezni a közegészségügyi intézmények állapotáról és személyi létszámáról (Id.: 2. számú irat). A 40.003/1946. N.M. számú rendelettel a szegénygondozás helyzetéről (Id.: 1. számú irat), a 40.005/1945. N.M. sz. rendelettel pedig a város lakásviszonyairól (Id.: 3. számú irat) kívánt adatokat szerezni. 4. számú irat. A földművelésügyi miniszter 1945. január 25-i keltezésű és 30.242/45. számú levelében kérte az iratban közölt adatokat. Az elkészült jelentéseket az Ideiglenes Nemzeti Kormány futárszolgálata juttatta el Debrecenbe». 5. számú irat. Az iparügyi miniszter a termelés megindítása, az ipari üzemek működésének késedelem nélküli megkezdése céljából tájékoztatást kért a nagyobb vállalatok állapotáról, termelési problémáiról. Elsősorban a felszerelést ért károkra, a szükséges nyersanyagokra, a munkáslétszám adataira és a nehézségek megoldására tett javaslatokra volt kíváncsi. A törvényhatóság első tisztviselőjének itt közölt jelentése feltehetően az iparügyi miniszternek az 50.0001/1945 Tp. M. sz. (Magyar Közlöny, 1945. január 4. 1. szám) rendeletére készült. 6. számú irat. Klar Dezső 1944 novemberétől főispáni megbízás alapján Felsősima-hosszúháti gazdasági vezetőjének tisztjét töltötte be. A tavaszi mezőgazdasági munkák biztosítására tett javaslataival a mezőgazdasági termelés szinte minden szükséges feltételét és nehézségeit érintette. A beadványra készült alispáni válasz pedig összefogja a központi és megyei közigazgatás eddigi legfontosabb intézkedéseit. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az egyes hivatalok egyre inkább a felszabadulás előtti hatáskörükhöz kezdenek visszatérni. Ezért tartottuk szükségesnek részletesen ismertetni az alispáni választ is. A Gazdasági Egyesületek munkájának megindításával kapcsolatosan az alispán kifejtette, hogy in int érdekképviseleti szerv hatósági megalakítást nem kíván. Amennyiben ellene politikai kifogás nem merül fel úgy az újjáalakításának semmi akadálya sincs (ad.: 1. pont.). Az iskolák márciusban történő bezárását nem tartja célravezetőnek, mert az iskolás gyermekek nem használhatók fel eredményesen a mezőgazdasági munkákban (ad. 5. pont.). A napközi otthonok kérdésében az alispán utalt a városi polgármester 1004/1945. K. számú határozatára, amelyben Fazekas János már január 9-én rendelkezett a napközi otthonok megnyitásáról. Azonban ez csak a város belterületének problémáját oldotta meg. A Hosszúháti községi iskolában a városi felügyelettel működtetett napközi otthon iránti kérelmet a polgármester elutasította; (Ld.: Szab. alisp. ir. (5331/45 ikt. — 1040 alapszám) (ad. 13. pont.). Az alispán közölte, hogy a fuvardíjak megállapítását az illetékes minisztériumtól (ad. 3. pont) a szántási díjakra vonatkozó intézkedések megtételét pedig a 128