A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Csallány Dezső: A magyar és az avar rovásírás

A 9. számú jel az a betű rovásjele. Esztergomban találkozunk alakjával. A 14. számú rovásjel az г betű jele. Margitszigeten, Nagyszentmiklóson és Battonyán is megjelenik. A felirat átírása: ^m

1

« sz

2

rsz

2

t

2

s a HsH 2

szi

2

sz

2

s = ,Tamás szerszetes, a test sziszes'. A feliratos gyűrű egyházi ember tulajdona volt. Időben egykorú a margitszigeti rovásfelirattal, a 2. és 14. jel tanúsága szerint, tehát a XIII. század második felére datálhatjuk. Pomáz-Klissza a történeti források szerint a margitszigeti apácák gazdaságához tartozott,

25 tehát egyházi körökben élhetett a rovásírás gyakorlata. A jelzett időben az г ós ü, az sz és z hangok jeleinek változása természetes volt. A Tamás szót magában rejtő ligatúra centrális elhelyezésben van. Ettől jobbról balra kell olvasni a szerszetes szót, balról jobbra a test sz'iszes szavakat. * 6. A deszki gyűrű rovásfelirata A Deszk D. jelzésű Árpád-kori temető 87. sírjából ezüst szalaggyűrű került elő, kereteit rovásjelekkel. A felirattal az Arch. Ért. 1955. évi számában foglalkoztam.

26 A rovásjelek hiányos ismerete akkor nem tette lehetővé a rovásfelirat megoldását. Most újra elővettem a vonatkozó szöveget és sikerült is nemcsak a rovás jeleket tisztáznom, hanem a feliratot is elolvasnom. A rovásszöveg kétszeres méretű rajza: 103. kép. Deszki rovásszöveg a XI. századból. 104. kép. Leegyszeríísített rovásjelek. A 4. és 11. számú jel, az s betűnek veláris alakja, jellemzője az összehajló szár, amely az eddig ismertektől, a száras s alakjától eltér. A palatális s jele, a 3. sz. rovásjelben, azonos a pomázi jellel, a székely-magyar s alakjával, de ezektől eltér annyiban, hogy a szárak kihajló tendenciát mutatnak, míg a veláris formánál behajló szárak észlelhetők. 25 Pest megye műemlékei, I. 1958, 665, 676. 26 Csallány D., AÉ, 1955, 82—83. 292