A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Csallány Dezső: A nagyszentmiklósi rovásfeliratok és a battonyai Árpád-kori rovásírásos gyűrű kapcsolatai

Az 5. és 9. azonos rovásjel: az Orchon-Jeniszej-vidék feliratain mint к betű jele fordul elő. A 6. és 10. ugyancsak ismétlődő azonos betű, Nagyszentmiklóson a p rovásjele. Itt is pozitív alakjában vésték ki. A 11. rovásjelet mint az r betű rovásjelét, alapformájában az OrchonJeniszej vidékén találjuk meg. A felsorolt kapcsolatok közül: Orchon-Jeniszej vidéke van túlsúlyban, tehát a kök-török írásrendszer keleti csoportjának körébe tartozik. A battonyai felirat a nagyszentmiklósi és a székely-magyar rovásírással nem azonos, de módszertani szempontból figyelembe kellett vennem a nagyszentmiklósi ábécét, a más feliratokkal való összefüggéseket ós nem kizárólagosan, mereven, az Orchon-Jeniszej türk írásrendszerének jeleit. A battonyai felirat pontos átírása a következő: 2

d

1

n

1

s 2

b

2

k° р

г

п. 2

s. 2

k°p

1

ri. A felirat helyes olvasata: D

jajnäs-Ъ

ja/g-pan-äs-gäpjajr'i = Dénes-bég-pán es kéberi, vagyis, Dénes bég a kéb-nép ura'. A bek szó ,bóg'-nek olvasandó. A konstantinápolyi székely-magyar rovásfeliraton: Szelim-Ъёк császár kitételben van meg.

7 A nagyszentmiklósi egyik feliraton (5. sz. korsón): Elye-pek nagidisz = = ,Elye-bóg nagyúré'.

8 Ilya ~ Elye fia Péter 1339-ben Háromilya nevű öröklött birtokát 50 dénármárkáért eladta Becsei Töttösnek, megtartva magának Egyházas Ilyát. — Szentlászló és Örs határosa. Bodrog megye Ny-i vidékén fekhetett.

9 А рек szó ,bek'-nek olvasandó, de rovásjelét megtartja. Idi = ,úr\ törökül. Németh Gyula, a türk eredetű kazár méltóságnevek között említi: bek': ITéx

10 Ibn Fadlán 922-i útjának leírásában elmondja, hogy a kazárok királya, a nagy kagán négy hónaponként egyszer jelenik meg alattvalói előtt; míg helytartója, a bég kormányoz, vezet hadat s alá vannak rendelve a szomszédos népek uralkodói. Mezítláb jelenik meg a nagy kagán előtt s ilyenkor fáklyát gyújt meg előtte. A bég alá van rendelve a kündü kagán, s ez alatt áll a dzavsigir. A főkirály csak negyven évig uralkodhat, ha ezt egy nappal is túlélte, alattvalói megölik, mert azt mondják, hogy értelme meggyengült.

11 A rovásfeliratú bronz pecsétgyűrűt Battonyán, Mag István telkén, II. ker. Ságvári utca 20. sz. a., dombelhordás után, annak lábjában találták. A gyűrű Freeh's Miklós volt battonyai lakos tulajdonában van, aki jelenleg a Keszthelyi Balatoni Múzeum muzeológusa. A battonyai domb alól előkerült tömegsír, lovassír csontanyagán olyan sérülések voltak láthatók, amelyek az 1942. évi tatárjárás mészárlásaira 7 Csallány D., A székely-magyar rovásírás emlékei: Nyíregyházi Évkönyv, III. 1960, 78. 8 Csallány D., Nyíregyh. Évk., X. 1967, 44, 66. 9 Győrffy Oy., Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, Bpest 1963, 720. 10 Németh Oy., A honfoglaló magyarság kialakulása. Bpest 1930, 212. 11 Győrffy Gy., Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Bpest 1959, 140. 91