A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)
Párducz Mihály: Szkítakori sír Tarpán
SZKÍTAKORI SÍR TARPÁN (Szabolcs-Szatmár megye) Egy 1964 júliusában végzett leletmentésről a vásárosnaményi múzeum az alábbi feljegyzést őrzi: „Egy sorban három kis domb van a tarpai határ Hete felőli részén. Szántáskor égett csontok, edénytöredékek, egy rozsdás vasdárdahegy( ?), bronzlemezek kerültek elő". A szántás égett temetkezés maradványait fordította ki. A leletmentést végző Csiszár Árpád múzeumvezető közlése szerint az alább ismertetendő leletek az egyik dombból kerültek elő 1 . A leletek leírását a következőkben adjuk: 1. Bronzphalera (XXI. t. la-b). Leltári száma 65.14.35. Lapja kerek, lapos korong, átmérője 5,2 cm. Hátlapjára a felerősítést szolgáló bronzhenger van forrasztva, amelyet négy szimmetrikusan elhelyezett lyuk tör át. A henger felső nyílása hossznégyszög alakú (XXI. t. lb). A phalera ez utóbbi tagjának részleteit a XXI. t. За-b. ábra szemlélteti. A henger alakú rósz magassága kb. 1,1 cm, átmérője 1,9X2 cm. — 2 — 3. Két ugyanilyen típusú bronzphalera igen rongált állapotban (XXI. t. 2 a-b, 4). Leltári számuk: 65.14.36 — 37. Hátlapjukon a felerősítést szolgáló, imént ismertetett áttört tag szintén megvan. - 4. Vastárgy, az ismertetett feljegyzés kérdőjellel dárdahegyet említ. Valójában nem dárdahegy, hanem a jellegzetes szkíta rövid tőr, az akinakes egy rozsdától és talán égéstől erősen rongált példánya (XXI. t. 5). Világosan felismerhető, a talán ovális metszetű markolat ós a szív alakú markolatvódő, amely itt valószínűleg a rozsdásodás miatt inkább kerek lemeznek látszik. Sajnos a pengének nem maradtak meg a részei, s így nem állapíthatjuk meg, hogy az egy, vagy kétélű változatok körébe tartozik-e? A megmaradt részek méretei: a markolat hossza 8 cm, a markolatvédő átmérői: 4X5,4 cm. Az összegyűjtött jellegzetesebb cserepekről elsőnek azt jegyezhetjük meg, hogy valamennyi szabad kézzel készült és durva anyagú. Ami a formájukat illeti az alábbiakat lehet mondani: 1. Barna színű edény kihajló peremrésze (XXII. t. 1; ltsz. 65.14.26). — 2. Barna színű edény kihajló peremrésze (XXII. t. 2; 65.14.26). — 3. Fekete színű edény enyhén behajló peremrésze, talán hordóformájú urna pereme (XXII. t. 3; 65.14.31). —4. Belül fekete, kívül szürkés tál oldaltöredéke, a behajló peremmel (XXII. t. 4; 65.14.15). — 5. Barna(?) színű tál oldalrésze a behajló peremmel (XXII. t. 5; 65.14.8). 10. Még egy további edényperemtöredék tartozott valószínűleg egy hordóformájú urnához. Ha a bemutatott leletek elemzésére kívánunk vállalkozni elsőnek a cseróptöredókekről kell szólani. A behúzott peremű tálak korong nélkül készített változatai a bronzkor végétől kezdve ismerősök a Kárpát-medencén 1 A felvilágosításokat és a leletnek közlésre való átengedését Csiszár Árpád múzeumvezetőnek ezen a helyen is köszönöm. 6 Évkönyv 81
