A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Csallány Dezső: A magyar és az avar rovásírás

A keretek a rovásjelektől nem mindenütt választhatók külön. A 3., 4., 6., 8. és 10. jel felismerhető. 3. számú jel = 4. számú jel = 6. számú jel = 8. számú jel = , a 2

Ъ betű rovás jele. , a 2

d betű rovásjele. , a 2

k betű rovásjele. , az ]

s betű rovásjele. , az 2

s betű rovásjele. 10. számú jel = 106. kép. Olvasható rovásjelek Klárafal várói. A női csontváz mellén még ezüst hajkarika, S-alakú véggel, feküdt. A 7. számú férfi sírban lófej, kengyelvas és a lábnál csomóban vasnyílhegyek voltak. Jellegzetes Árpád-kori sírmellékletek I. László idejéből, amikor él még a pogány temetési mód. 8. A Székesfehérvár-maroshegyi Árpád-kori rovásírásos gyűrű Székesfehérvár-Maroshegyen, a Szűcs-féle telken, továbbá tőle északra két szomszédos szőlőben, Lichtneckert József 400 sírt bontott fel 1913-ban. A sírok nagyobb részét szőlőforgatás közben megbolygatták. Ezek között volt egy rossz ezüstből készült szalaggyűrű is, amelyen rovásírásos szöveg maradt meg.

29 A temetőt I. András, Kálmán és II. András denárai datálják. 107—10H. kép. A székesfehérvári rovásfelirat. 1 Marosi Arnold, A székesfehérvári múzeum honfoglalás- és Árpád-kori régiségei: AÉ, 1914, 60—63. — Marosi A., Székesfehérvár honfoglaláskori temetői: AÉ, 1920—22, 25—41, 26. 1., 3. ábra, 34. 1. A rovásgyűrű közlésének engedélyéért Dr. Fitz Jenő megyei múzeumigazgató kartársnak mondok őszinte baráti köszönetet. 294