A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Csallány Dezső: A magyar és az avar rovásírás

Képviselve van az ábécéből а: b, es, e, é, f, г, г, к (q), k(q), l, m, o, ó, s, sz, t betű rovásjele (14 jel). Hiányzanak: c, d, é, g, gy, h, j, ly, n, ny, ö, ő, p, r, s, ty, u, ú, ü, ű, v, z, zs (20 jel). Számos jel későbbi rárovásnak látszik. Legszorosabb kapcsolata a székely-magyar rovásirással van: b, cs, e, Összefüggéseket mutat a nagyszentmiklósi aranykincs rovásfelirataival: az sz, s, b, к (13. jel), az I betű jele. Megvan Battonyán: az sz és i betű jele. Don-vidéken előfordul: a b, l és i betű jele. Az Orchon-vidékre megy vissza а к (13. jel), és a háromszögű к (4. jel) változata. A hazai rovásjelek között új jelnek, illetőleg változatnak számít: az /, к (q), l, о, к (q) (13. jel) és m. A legtöbb kapcsolatot a székely-magyar rovásírással mutatja, azután Nagyszentmiklós következik. A margitszigeti rovásírás használatának időrendjét, Nagyszentmiklós (XI—

XII. század) és a székely-magyar rovásírás használata között (XV. század) jelölhetjük meg. Különösen az s és az I betűk megléte Nagyszentmiklóson is, az I megléte Battonyán, az utóbbi rovásjelnek hiánya a székely-magyar rovásírásban, az e, i, es, f betű jelének kizárólagos használata a székely -magyar rovásírásban azt mutatja, hogy a margitszigeti rovásfeliratot időrendileg a XIII. századba sorolhatjuk be. Az l rovásjel alakjának hiánya a székelyben, az m jel elütő volta, az / jel és az о jel változata, az i jelének hiánya azt bizonyítják, hogy Margitsziget rovásfelirata nem azonos eddig ismert rovásírásrendszereinkkel, hanem az eddigiektől eltérő nép rovásírás hagyatékát képviseli. ш Eddigi rovásírásrendszereink : 1. A nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratai: az Árpádok-Csanádok onogur-hun rovásírásrendszerét képviselik Kubán-vidéki kapcsolatokkal. 2. Abattonyai rovásírásos pecsétgyűrűt, XI—

XIII. századi türk hagyatéknak tekinthetjük, amely legtisztábban képviseli az Orchon-Jeniszej rovásírásrendszerét. 3. A székely-magyar rovásírás XV. századtól kezdődő korszakát (Margitszigeti kapcsolatok alapján), megelőzi egy XI—

XIV. századi török rendszerű hun-székely periódus. De milyen népet képvisel a margitszigeti magyar nyelvű rovásírásrendszer? Először is nézzük meg a rovásfelirat szavainak sajátságait. A fecseg ~ fdcsgg hangutánzó szó, amelynek családjába a fecske szó is tartozik. Az oly szó helyett az o'i rovás jelet használja mindenütt. A székely-magyar és a nagyszentmiklósi feliratokon ezt a hangot a szilvamag alakú ly rovásjellel fejezik ki. A békés melléknév olyan állapotot jelez, amely valaki fiának a nyugalmát 16 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, 1. Bpest 1967, 856. 17

1. m., 180. 287