A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)
Csallány Dezső: A magyar és az avar rovásírás
A MAGYAR ÉS AZ AVAR ROVÁSÍRÁS A „magyar" rovásírás néven eddig a székelyek rovásírásrendszerét értették, amelyek kizárólag a Székelyföld vidékére vonatkoztak. így tárgyalta emlékeiket Sebestyén Gyula 1 és Németh Gyula, 2 közelebbről meghatározva „székely-magyar" néven Csallány Dezső? A fenti meghatározások azonban nem mind fedik a, valóságot, mert a Székelyföld vidékét kivéve, sehol a Kárpát-medencén belül eddig nem sikerült „magyar" rovásírásrendszert, feliratot kimutatni. A székely rovásírásról pedig időközben kiderült, hogy nemcsak „székely-magyar" rovásírást képvisel, hanem olyan török nyelvű „hunszékely" rovásírást is, amelynek nyomai a ligatúrákban megmaradtak a nyelv kihalása után. 4 Az „avar" rovásírásrendszerről pedig ez ideig mit sem tudtunk, illetőleg egy rovásfelirat megfejtetlensóge miatt, mit sem kezdhettünk el. 5 Más rovásemlékeink, a battonyai rovásfeliratos gyűrű 6 újraértékelését kivéve, még mindig megfejtésre várnak. 7 Az első magyar nyelvű, a magyar rovásírásrendszert képviselő rovásfelirataink : 1. Esztergom környéke. Ezüst pecsétgyűrű (93. kép). Átmérője 2,1X2,2 cm. Nagyított alakja (94. kép). Fejének átmérője 1,3X1,1 cm. Vastagsága 0,2 mm. Nagyított nyolcszögű lapja a rovásjelekkel (95. kép), körül árkolt, vonallal két mezőre osztott, amelyen díszítéseken kívül fent 4 rovásjel, lent egy-egy rovásjel látszik pontokkal lezárva. A gyűrű az esztergomi Balassa Bálint Múzeum tulajdona, leltári száma: 57.12.1. A fényképek küldését Dr. Zolnay László volt múzeumigazgatónak, a közlés engedélyezését Dr. Nagy Zoltán múzeumigazgatónak köszönöm. A pecsétgyűrű a rovás jelek negatív képét mutatja, helyes olvasata balról jobbra történik (96. kép): 1 Sebestyén Gyula, A magyar rovásírás hiteles emlékei. Budapest 1915. 2 Németh Qyula, A magyar rovásírás: A magyar nyelvtudomány kézikönyve, II. 2. Budapest 1934. 3 Csallány Dezső, A székely-magyar rovásírás emlékei: A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, III. 1960, 39—136. 4 Csallány Dezső, A székely-magyar rovásírás történetéhez: Arch. Ért., 1966, 36—46. 5 Erdélyi István, Új magyarországi rovásfelirat: Arch. Ért. 1961, 279—280. 6 Csallány Dezső, A nagyszentmiklósi rovásfeliratok és a battonyai Árpád-kori rovásírásos gyűrű kapcsolatai. A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, XI. 1968 (1969) 89—95. 7 Csallány D., Rovásírásos gyűrűk Magyarországon: Arch. Ért., 1955, 79—85. 281
